A rákbetegek többsége körül megváltozik a világ, más lesz a munkaképességük, nemcsak a fizikai, de a lelki erőnlétük is, akárcsak az anyagi helyzetük, a családban betöltött szerepük. Nem elég, hogy a betegség a társadalom egy részének még mindig tabu, de súlyos lelki és fizikai terhet jelent a betegnek és a családnak is - mondja Rohánszky Magda. A Szent László kórház pszicho-onkológusának meggyőződése: a gyógyulás, az átmeneti, tünetmentes időszak hosszú hónapjaiban, akár éveiben a beteg "biztos társa" a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság. Meg kell tanulniuk együtt élni ezzel.

Ezek elhárítására vagy legalább könnyebb elviselésére szolgál a kórházban szerveződő Tűzmadár program. Gyógyult, gyógyuló vagy tüneti kezelésben részesülő betegek kaphatnak itt segítséget testi, lelki, szociális problémáik rendezéséhez. Életvezetési tanácsok, információk a betegségről, a kezelés lehetőségeiről, táplálkozási tanácsadás, pszichoterápia, tájékoztatás az igénybe vehető szociális szolgáltatásokról, segítség munkaügyi kérdésekben - ehhez ad majd személyre szóló támogatást a program.

- A betegek mintegy negyede nem akar "törést" az életében. Nem megy táppénzre, igyekszik úgy folytatni az életét, mint eddig. Tervezni szeretne, tudni, mire számíthat, hogyan alakítsa a sorsát. Többnyire a jól képzett, magas beosztású vagy az állásukat féltő, alkalmazottként dolgozó betegekre jellemző, hogy mindent ugyanúgy csinálnának tovább, mint korábban és inkább a szabadságuk terhére jönnek be a kórházba. A többség azonban, amikor elkezdődik a hónapokig tartó kezelés, betegállományba megy, amiből könnyen egy év lesz, és jön a leszázalékolás. Innen pedig még nehezebb visszakerülni. Ez ráadásul egy olyan "libikóka", ahol időről időre visszatérhetnek a tünetek, s így a folyamatos munka, a rehabilitáció még nehezebb - mondja a szakember. Szerinte a társadalom nincs felkészülve az ilyen betegek fogadására.

- Van egy fiatal gyógyult betegem, aki szeretne dolgozni, de a fizikai állapota nem engedi, hogy reggeltől estig vállalja a munkát. Olyan lehetőséghez viszont a kezelések óta eltelt három évben nem jutott, ahol négy órában foglalkoztatnák - folytatja Rohánszky Magda.

A Szent László Kórházban induló Tűzmadár program ebben, de minden élethelyzetben segíthetne. Lényege, hogy az orvos mellett pszichológus és szociális munkás is foglalkozik a betegekkel. Ha - a pályázatokon is nyert források felhasználásával - az elképzelés a remélt módon válik valósággá, akkor rövid időn belül országos segítő hálózatot hoznak létre.

- Mindenki másként éli meg a betegséget, van, aki semmit, van, aki mindent, s még annál is többet akar tudni. Van, aki együttműködő, s van, aki mindent ránk bíz. Ezért is fontos, hogy mindenkivel egyénenként foglalkozhassunk, így állítsuk föl a diagnózist, s derüljön ki, kinél mi segíti a legjobban a gyógyulást, teszi továbbra is élhetővé a mindennapokat - mondja a hálózat megálmodója.

Míg Amerikában az orvosnak a diagnózis közlése után kötelező a gyógyulási esélyek adatait is ismertetni a betegekkel, nálunk az orvosok nem szokták ilyen szinten is partnerként kezelni pácienseiket. Ugyanakkor tény, hogy a rákbetegek harminc-negyven százaléka szenved lelki gondoktól is, húsz-huszonöt százalékuk depresszióssá válik. Ez azonban a modell szervezői szerint korántsem törvényszerű velejárója a betegségnek.