Madárinfluenzától hullott el 80 vándormadár Mongóliában, a szibériai határ közelében - jelentette tegnap az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A több tucat hattyú, lúd és más madár tetemét nyolc nappal ezelőtt, egy tó körül, a mongol fővárostól mintegy hétszáz kilométerre északnyugatra találták. A vizsgálatok időközben megállapították, hogy madárinfluenzától múltak ki. A Kazahsztánban július végén diagnosztizált madárinfluenzát az embert is megfertőzni képes, H5N1 típusú vírus okozza - jelentette be ugyancsak tegnap a kazah mezőgazdasági minisztérium. A betegséget a közép-ázsiai ország északi részén, egy baromfitenyésztő telepen fedezték fel. Több száz baromfi pusztult el.

Ugyancsak H5N1 altípusú madárinfluenzát diagnosztizáltak július végén az oroszországi Novoszibirszk környékén is. A Szibériában pusztító madárinfluenza az első figyelmeztetés, valós fenyegetettséget Oroszországban csak 2007-2008-ban jelenthet a madárvész vírusának mutációja vagy géncseréje, amely képes lesz emberről emberre terjedni, és járványt okozni - idézte az MTI Oleg Kiszeljovot, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oroszországi influenzakutató központjának igazgatóját. Kiszeljov úgy vélte, hogy Szibériában 10-15 nap múlva, a hideg idő beálltával megszűnik a madárinfluenzával megfertőződött szárnyasok elhullása, mivel a betegséget okozó vírus "nem szereti" a hideget.

A világon néhány világcéggel együtt várhatóan hazánk is előállít oltóanyagot abból a célból, hogy bevesse az előreláthatólag világjárványt okozó madárinfluenza-vírus ellen - írtuk néhány nappal ezelőtt. "Az állatkísérletek azonban még nem fejeződtek be. Csak ezt követően, illetve a szükséges engedélyek beszerzése után kerülhet sor a madárinfluenza ellen készített hatóanyag első kísérleti humánoltására" - nyilatkozta lapunknak Molnár Kornélia, az országos tisztiorvos helyettese, aki az emberi kísérleti oltások kezdetének időpontját nem tudta megmondani. (Ha az anyag hatékonynak bizonyul, akkor kerülhet sor a gyártásra. Negyedév alatt annyi készülhet, amennyit a veszélyeztetett populáció igényel, fél év alatt pedig annyi, hogy bárkit beolthatnak, aki ezt kéri.)

Az EU és a WHO már két évvel ezelőtt javasolta gén- és vakcinakészlet létrehozását azért, hogy ha egyszer megjelenik az emberről emberre terjedő vírusváltozat, akkor gyorsabban állíthassanak elő védőoltást. Amíg nincs ilyen vírus, nem is lehet ellene védőoltást készíteni. A magyar erőfeszítések is ilyen vakcinakészlet létrehozására irányulnak. A vírus, ahogy a nevéből következik, alapvetően madarakat betegít meg. Délkelet-Ázsiában az állattartó telepeken dolgozók a szárnyasok száradt székletének porát belélegezve fertőződtek meg. A betegeknél a vírus nem influenzát, hanem agyvelőgyulladást okozott.

A madárinfluenza-vírus Hongkongból indult ki. Akkor az állatról emberre terjedő vírus okozott haláleseteket. Emberről emberre terjedő változat még nincs. Ez azonban akár holnap is megjelenhet, de annak is van némi esélye, hogy csak egy évtized múlva alakul ki ilyen változat.

Harc a vírussal - autót fertõtlenítenek a szibériai Vaszilevka faluban