A SoKo-vita Strasbourgba megy
Hiába győzködte Georg Wilhelm Adamowitsch szövetségi gazdasági és munkaügyi államtitkár a heti budapesti tárgyalásain magyar partnerét, hogy Magyarország a jövőben az 1989 óta hatályos államközi egyezmény alapján csak azokat a cégeket engedje a német piacon megbízási szerződéssel munkát vállalni, amelyek árbevételének negyede magyarországi tevékenységből származik. Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára nem hagyott kétséget afelől: a németországi munkavállalás engedélyezéséhez a magyar kormány továbbra is elegendőnek tartja, ha a cég Magyarországon bejegyzett és valós tevékenységet folytat. Nem fogadták el Adamowitsch és munkatársai érvelését, miszerint az Európai Unió Bizottságának a munkavállalók kiküldetéséről szóló iránymutatása szerint a cégnek "számottevő" tevékenységet kell folytatnia a székhelye szerinti országban - ennek mértékét pedig a bizottság 25 százalékban határozta meg. A bizottság ugyanis - érveltek Gilyánék - nem határozta meg, hogy pontosan minek a 25 százalékát kell vizsgálni. "Talán nem véletlen, hogy a bizottság e kérdésben nem bocsátkozott részletekbe" - jegyezték meg a magyar delegáció tagjai.
A bizottság gyakorlati útmutatása a magyar fél szerint nem jogforrás, csak útmutató, amely példálódzó jellegű felsorolást tartalmaz arról, miképpen állapítható meg egy cégről, hogy a telephelye szerinti államban számot tevő tevékenységet folytat-e. E példák közül csak egy az árbevétel 25 százaléka. Csakhogy az Európai Unió tagállamaiban e téren nem egységes a gyakorlat. Vannak országok, ahol fenntartások nélkül elfogadják a magyar hatóságok igazolását, hogy az adott cég megfelel a székhelye szerinti ország kiküldetéssel kapcsolatos előírásainak.
Ugyanaznap, amikor Adamowitsch Budapesten a hatályos egyezmény esetleges módosításáról tárgyalt (azaz arról, hogy a jövőben csak azok a magyar cégek végezhessenek megbízási szerződés keretében munkát Németországban, amelyek árbevételük negyedét Magyarországon termelik meg), a Müncheni Tartományi Főtörvényszék jogerős letartóztatási parancsot adott ki egy magyar vállalkozó ellen az Európai Unió, Izland, Svájc és Svédország területére. A Németországban a SoKo akciócsoport által járulékcsalással gyanúsított vállalkozó információink szerint a napokban Budapesten nemzetközi sajtótájékoztatón ismerteti hányadtatásának történetét. Egyelőre csak annyi tudható, hogy a főtörvényszék - egyetértve az ügyben első fokon döntést hozó Landshuti Tartományi Bíróság álláspontjával - abból indult ki, hogy a vállalkozó cégének hazai árbevételi hányada nem érte el az Európai Unió által számottevőnek tekintett 25 százalékos mértéket.
A bíróság a magyar egészségbiztosító (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) igazolását sem tartja elégségesnek a kiküldetéses munkaviszony keretében történő németországi foglalkoztatáshoz, mivel az igazolás kiadásához az OEP - a hatályos magyar törvények és az 1989 óta hatályos államközi egyezmény alapján - megelégszik azzal, hogy a cég Magyarországon be legyen jegyezve.
A bíróság döntésének ismeretében kérdéses, érdemes-e folytatni a SoKo-ügyek hátterének feltárására és azok "nem kívánatos következményeinek elhárítására" felállított vegyes bizottság üléseit addig, amíg nemzetközi szinten el nem dől, hogy az Európai Unió Bizottságának a munkavállalók kiküldetéséről szóló gyakorlati iránymutatásának 6. cikkelye iránymutatásnak minősül-e, mint azt a neve is jelzi, vagy jogi normának, ahogy a müncheni bíróság értelmezte. Jogerős, Németországban már nem fellebbezhető bírósági döntésről lévén szó, az érintett vállalkozó és jogi képviselője a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulhat. A kérdést Strasbourg végérvényesen eldöntheti: döntése a folyamatban lévő SoKo-ügyek mindegyikére kötelező érvényű lesz.
Magyar részről az illetékesek nem értik: ha a német bíróság szerint ennyire egyértelmű a helyzet (tudniillik, hogy az unió bizottságának hivatkozott iránymutatása kötelező jogi norma), miért tárgyal az ettől eltérő szabályozást tartalmazó 1989-es államközi egyezmény vonatkozó fejezetének módosításáról Budapesten Adamowitsch államtitkár?