Mini-Palesztina megmérettetik
Pontosabban: megkezdődhetne. Izrael továbbra is ellenőrzése alatt tartja majd a Gázai övezet vízi határait és légterét. Az Egyiptommal határos sávon az arab ország hadserege veszi át a felügyeletet. Ráadásul - a mostani egyzónás helyett - háromszakaszos kerítést húznak, valamint mozgásérzékelőket és megfigyelőtornyokat helyeznek el az övezet mentén, hogy megakadályozzák a palesztin szélsőségesek beszivárgását Izraelbe. A palesztinok úgy érzik: ez nem szabadság, hanem börtön a szabad ég alatt.
Mahmud Abbasz palesztin elnöknek meg kell próbálnia működőképes, biztonságos jogállamot teremtenie. Külső és belső politikai tényezők is erre kényszerítik. Abbasz a Gázai övezet sikeres kormányzásával egyszer és mindenkorra legitimálhatná a palesztin ügyet és a palesztin államot. Amennyiben az izraeli kivonulást követően a palesztin fegyveres csoportok egymásnak esnek, és fokozódik az Izraellel szembeni erőszak, az nemcsak komoly presztízsveszteséget jelentene, hanem lefékezheti a palesztin állam megalakulását is. S ha Ariel Saron kormányfő úgy látja, a Gázai övezetben élő szélsőséges fegyveresek fenyegetik Izraelt, újra bevonulnak az övezetbe.
Abbasznak belpolitikai szempontból a túlélést jelentheti a sikeres kormányzás a Gázai övezetben. A Hamasz növekvő népszerűsége és politikai hatalma a palesztin hatósággal (és ezen belül Abbasz pártja, a Fatahhal) szemben csak így szorítható vissza. A palesztin hatóságnak javítania kell az 1,3 millió övezetbeli palesztin életkörülményein, gazdasági lehetőségein, az eddig 45 százalékos (!) munkanélküliség csökkentése mellett szociális ellátórendszert is biztosítaniuk kellene. Ehhez Abbaszéknak egyelőre hiányzik a szükséges infrastruktúra. Előnyben van a Hamasz: működő szociális rendszert épített ki, és a nép nem bízik a korruptnak tartott palesztin hatóságban.
Mindkét oldal fegyverkezik, és győzelmi ünnepségeket tart. A legutóbbi, palesztin hatóság által szervezett ünnepségen Ahmed Korei miniszterelnök azzal próbálta hergelni a tömeget, hogy kijelentette: nem állunk meg Jeruzsálemig! A palesztin hatóság politikusainak azzal is meg kell küzdeniük, hogy nem lehetnek egy személyben államférfiak és forradalmárok, míg a Hamasz tagjait egyelőre ilyen dilemma nem fenyegeti. Palesztin vélemények szerint békefolyamat hiányában nem lehet hosszú ideig fenntartani a rendet a Gázai övezetben. Ezért a kivonulás nem győzelemmé, hanem problémává vált számukra.
A kivonulás befejezése után a tervek szerint három napot várnak a palesztinok: addig átfésülik az elhagyott telepeket, nem maradt-e ott például robbanószer. Ötezer palesztin biztonsági őr hivatott megakadályozni a fosztogatást. Ezután a palesztin hatóság buszos túrákat szervezve mutatja meg a kíváncsi palesztinoknak, hol is éltek a gyűlölt és egyben irigyelt zsidó szomszédok. A telepesek házait egyébként az izraeliek lerombolják, hogy a palesztinok nagyobb, több család elhelyezésére alkalmas apartmanházakat építhessenek. Átveszik a kb. 1000 holdnyi hátrahagyott melegház irányítását is.
Míg az Egyesült Arab Emírségek 100 millió dollárt ad egy új palesztin város létrehozására, a többi arab állam nem tülekszik a felajánlásokkal. Sőt a Világbank számításai szerint az Arab Liga 891,8 millió dollárral tartozik a palesztin hatóságnak. Az óriási olajbevételekből élő öbölállamoknak elvileg havi 55 millió dollárt kéne folyósítaniuk a palesztin hatóságnak, ám havonta csak 9 milliót utalnak.
