Az igazán nagy változás az, hogy a hálózatot olyan berendezésekkel szeretnék ellátni, amelyek a felvételeket rögzítik és tárolják is, feltéve, ha a cég engedélyt kap erre az adatvédelmi szempontból egyébként aggályos eljárásra. (Jelenleg nincs lehetőség a felvételek rögzítésére.) Az tehát tény - ahogy arról korábban beszámoltunk -, hogy a metróvonalakat a jövőben a mostaninál is jobban figyeli majd a BKV.

A felszíni járművek figyelőrendszerének kiépítését egyelőre csak az igen távoli és nem is a fontosabb célok között emlegetik a cégnél. Ahhoz ugyanis, hogy a rázós fővárosi utakon értékelhető felvételt készítsen egy kamera, igen korszerű technika kell. Egyetlen olyan berendezés, amely megfelel erre a célra, két-hárommillió forint között van. A BKV-nak mintegy ezerhétszáz járműve és tízmilliárd forintnyi adóssága van. Vagyis belátható időn belül elképzelhetetlen, hogy négy-ötmilliárd forintot fordíthat a felszíni kamerákra. Ötven buszon azonban jelenleg is működik a figyelőrendszer. Ezek a BKV által legutóbb vásárolt Volvo buszok. Ugyanebből a típusból egy évvel korábban is vett félszáz darabot a cég, de azokon nincsenek beépített kamerák.

Az adatvédelmi biztos a napokban felröppent hírre reagálva az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy aggályosnak tartaná, ha a tömegközlekedési járműveken képrögzítő kamerákat helyeznének el. Péterfalvi Attila kedden közölte, az ilyen adatkezelés csak az érintettek hozzájárulásán alapulhatna.