Göndör István szocialista politikus arról beszélt, hogy a nagyobbik ellenzéki párt korábban azt mondta: nehézségek lesznek a búza tárolásával, illetve hogy kukoricaszállítás határidejét meg kell hosszabbítani.

"Megpróbálják a társadalomban a bizonytalanságot elültetni, miközben az infláció olyan alacsony, amilyen még nem volt" - fűzte hozzá.

Göndör azt mondta: a magyar gazdaság makrogazdasági mutatói fokozatosan közelítenek a maastrichti kritériumokhoz, az export változatlanul magas, meghaladja az importot, a beruházások növekednek.

A frakcióvezető-helyettes közölte: a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése ellenére továbbra is nagyon erős a forint.

Göndör szerint 2004. évi zárszámadás benyújtásával a Fidesznek elfogy a talaj a lába alól, mert lassan itt is kiderül majd, hogy milyen teljesítményt ért el a magyar gazdaság. Kiderül, hogy nagy összeget költöttünk például lakásépítésre.

Hozzátette: a zárszámadásból az is kiderül, milyen nagy összegű volt az a kamatkiadás, amit el kellett szenvednünk a magas jegybanki kamat miatt.

"A Gyurcsány-kormány az, amely kapkodásával és kontárkodásával kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremt, rontja a versenyképességet, és ezzel rontja a gazdaság hitelét. Ezt a nemzetközi elemzők és hitelminősítők is visszaigazolják" - áll a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének közleményében.

A kommüniké kiemeli: csak az elmúlt szűk egy hónapban három tekintélyes gazdasági szervezet, az OECD, a Világbank és a Magyar Európai Üzleti Tanács marasztalta el Magyarországot.

A Fidesz szerint a Gyurcsány-kormány süketnek mutatkozott a nemzetközi elemzők kritikája iránt, ennél is nagyobb baj azonban, hogy a ugyanilyen süketnek mutatkozik a hazai vállalkozók, gazdák segélykiáltása iránt is.

Az ellenzéki párt közleménye kitér arra, hogy a vállalkozókat képviselő Ipartestületek Országos Szövetsége nem igazolja vissza a magyar gazdaság kirobbanó sikereit. Ők úgy tapasztalják - szerepel a kommünikében -, hogy a magyar kisvállalkozások egyre inkább a tartalékaikat élik fel, kedvezőtlen helyzetük kialakulásához a körbetartozások, a tőkehiány, a kiszolgáltatottság és a túlzott adminisztráció, valamint adóterhek vezettek.

(forrás: MTI)