Gyulladásponton a benzinpiac
Tegnap minden eddiginél magasabb szinten mozgott a nyersolaj hordónkénti ára a nemzetközi piacokon. Az amerikai könnyűolaj hétfőn megközelítette a 64 dollárt - pénteken még a 62,5 dollár is óriási rekord volt. Az európai irányadó kőolajféleség, a Brent hétfőn a 62,7 dollárt is elérte, szintén minden idők rekordját megdöntve.
Az árakat több hír is felfelé hajtotta: a hét végén újabb amerikai finomítók hagyták abba a termelést hibajavítások miatt, miközben az elemzők a hét végi, vártnál jobb foglalkoztatási adatokból erős gazdasági növekedésre, a fogyasztás bővülésére, vagyis az üzemanyag-kereslet fokozódására következtettek. És ha ez nem lett volna elég, az Egyesült Államok két napra bezárta Szaúd-Arábiai nagykövetségét terrorfenyegetettség miatt.
Az olaj drágulása hamarosan Magyarországon is éreztetheti hatását. A nyersanyaggal együtt a végtermékek - a benzin és a gázolaj - ára is emelkedik. Ez azért fontos, mert a magyarországi nagykereskedelmi piacot saját finomítóival szinte egyedülállóan uraló Mol ez alapján dolgozza ki kis- és nagykereskedelmi árait.
Múlt héten Varró László, a Mol vezető közgazdásza úgy jósolta, hogy augusztusban a 95-ös benzin átlagos kútára 275 forint körül, a dízelolajé pedig 260-265 forint körül alakulhat. Az olajcégnek ekkora nemzetközi árnyomás mellett igencsak igyekeznie kell, hogy ennek megfeleljen: értesülésünk szerint ugyanis a Mol az ígéret elhangzását követő három nap során - három lépésben - összesen három forinttal növelte a 95-ös és 98-as (belső használatú) kútárát. Előbbi ezáltal mostanság már 275 forint környékén jár, a 98-as pedig kilenc forinttal drágább a 95-ösnél. A gázolaj ára ezalatt csupán 40 fillérrel, 260 forint körüli összegre nőtt.
A kiskereskedelmi piacon is vezető pozíciójú magyar olajtársaság július elején változtatott árpolitikáján. Már nem közlik előre a "központi" kiskereskedelmi árat, mi több, ez voltaképpen meg is szűnt: kútjaik ugyanis a korábbiaknál is nagyobb mértékben térhetnek el ettől. A lapunkhoz eljutott jelzések szerint megváltozott nagykereskedelmi árpolitikájuk is. Míg korábban a kiskereskedelmi árrés fix összegnek volt tekinthető, július óta a kis- és nagykerárváltoztatás időpontja és mértéke is teljesen különvált egymástól. Varró László erről azt mondta: a verseny élesedése miatt csökkentek a kútjaiknál alkalmazott árrések.
Külső megfigyelők szerint a Mol a benzin nagykereskedelmében offenzívát indított: míg a gázolaj esetében nem változtatott eddigi szokásain, egyes nagyvevők úgy tapasztalják, hogy a benzinen - a nemzetközi jegyzésárakhoz képest - egyre alacsonyabb haszonkulccsal dolgozik. Ez azt eredményezi, hogy az autósok kétszeresen jól járnak, hiszen a Moltól vásárló kútláncok is olcsóbban tudják venni a terméket ahhoz képest, mintha minden maradt volna a régiben. (Mindez persze nem vigasztalja az így is rekordmértékű üzemanyagárakon dühöngő autósokat.) Az, hogy a Mol mindkét árrését láthatólag csökkentette, hozzáértők szerint ugyanakkor a kisebb versenytársak kiesését eredményezheti. A Mol és a tőle - esetleg további kedvezményekkel - vásárló nagyobb kútláncok ugyanis egyre jobb árat tudnak elérni, nekik pedig már nem éri meg sem a Moltól, sem a külföldi finomítóktól vásárolni.
Ebben a folyamatban látszólag a kormány is a Mol "pártján áll": kilenc nappal azután, hogy a társaság átadta új kéntelenítőjét, a kormány az új, a környezetet kevésbé károsító termék jövedéki adóját megállapította az eddigi szinten, míg a nagyobb kéntartalmú gázolaj jövedéki adóját 5, a benzinekét pedig 8 forint 30 fillérrel megemelte. Ezen az áron viszont már egyáltalán nem éri meg importálni. Mivel Magyarországon csak a Mol állít elő ilyen terméket, és a környező országok finomítóiból is csak néhány, ez a lépés azokat a kis beszerzőket lehetetleníti el, akik csak magas kéntartalmú üzemanyagot tudtak eddig gazdaságosan beszerezni. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kérdésünkre a lépést környezetvédelmi okokkal indokolta, de tény: a helyzet a Molnak is kedvező.
A versenytársak ritkulása a gazdasági szabályok szerint elvileg már nem annyira jó a fogyasztóknak. Szemán Barna, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) irodavezetője erről azt nyilatkozta: az nem zavarná őket, ha mondjuk Magyarországon minden kiskereskedőnek csak a Moltól érné meg vásárolni, ám a cég árait nem határozhatja meg az előállítási költségek alatt. Ezen túlmenően a GVH azt tartja törvényesnek, ha az olajtársaságnál egyértelműen különválik a nagy- és a kiskereskedelem, valamint, hogy ugyanazokat a nagykereskedelmi elveket alkalmazza a saját és az idegen kiskereskedelmi hálózatokkal szemben. Korábban Bodócsi András, a versenytanács tagja kijelentette: noha a hivatal már vizsgálta az olajcég korábbi árképzését - és nem talált benne kivetnivalót -, a július óta bekövetkezett változások egyértelműen "új helyzetre" engednek következtetni. Szemán Barna leszögezte: ennek kapcsán nem indítottak vizsgálatot.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol szóvivője közölte: nagykeráraikról szóló információkat nem kívánnak kommunikálni.
Totemreírás szeptembertől
Egyelőre tárcaegyeztetésnél tart a benzinkutak árfeltüntetését szabályozó miniszteri rendelet tervezete - tudtuk meg. A gazdasági tárca becslése szerint, ha minden "simán megy", hatása már augusztus végén-szeptember elején érzékelhető lehet azoknál a kutaknál, amelyek "totemoszlopaikon" nem tüntetik fel az árakat. 1999-ben a Shell döntött úgy, hogy csak a töltőállomásra bekanyarodók számára teszi észrevehetővé árait, ám - erre válaszul - a Mol és az OMV is hasonlóképpen reagált. A tervezet szerint a töltőállomásoknak az útról is jól látható helyen és méretben kell feltüntetni az alaptermékek árait. Szanyi Tibor, a gazdasági tárca államtitkára nemrég megkérte a kutakat, hogy lehetőség szerint már a szabályozás életbe lépése előtt tegyék meg a szükséges változtatásokat, és piaci hírek szerint ennek néhány kút eleget is tett.
