Sajtóhírek szerint a Csendes-óceánban csütörtökön 190 méter mélyen fekvő halászhálóba gabalyodott mentő-tengeralattjárót és hétfős legénységét az orosz flotta egy napon át a nyilvánosságot kizárva próbálta megmenteni. Egy titokzatos telefonáló azonban - aki "a legénység egyik tagjának feleségeként" jelentkezett be - hírt adott az esetről a helyi rádióban. A kiszivárogtatás adta meg a lökést a legfelső szintű politikai-katonai vezetésnek, hogy a Kurszk után ezúttal valóban igényeljék a külföldi - brit, amerikai, japán - segítséget, amely nélkül a levegőkészletének végén járó legénységet nem sikerült volna időben a felszínre juttatni.

A mentés után Vlagyimir Putyin orosz elnök vizsgálatot rendelt el, amely a felelősség megállapítását, valamint a viszszafogott költségvetésű orosz flotta mentőeszközeinek felmérését célozza meg. A Kurszk balesetekor tapasztalható szervezett civil fellépés a Priz nevű ASZ-28-as viszonylag gyors megmentésének köszönhetően nem volt tapasztalható, de ha a legénység életét vesztette volna, azt Oroszország "második Kurszkként" élte volna meg. Az eltelt öt évben a flotta tisztjeinek alacsony fizetését kétszeresére emelték, de életkörülményeik és a flotta biztonsági eszközeinek minősége nem változott észrevehetően. A Priz 25 éves kapitánya, Vjacseszlav Milasevszkij felesége a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva elmondta: attól tart, hogy a valódi okokat nem tárják fel, és a felelősséget a férjére hárítják.

- Nem merülhet fel a legénység felelőssége - nyilatkozta lapunknak az orosz hadiflotta tengerészeinek szentpétervári érdekvédelmi szervezetét vezető Igor Kurdin. A kapitány elmondta: 190 méteres mélységben a reflektorokkal és kamerával felszerelt kabin látótávolsága két méter, a jelöletlen halászhálót észrevenni szinte lehetetlen. A halászoknak kötelességük jelenteni, ha elhagyják hálóikat, ám ennek az orvhalászok érthető módon nem tesznek eleget.

A tengerésztiszt szerint a vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogy mire ment el éveken át a fejlesztésre kiutalt összeg, miért nem állt rendelkezésre az az állítólag a flotta birtokában lévő szerkezet, amely képes lett volna a csaknem kétmillió dolláros brit Scorpio-45-höz hasonlóan elvágni a kabint fogva tartó halászhálókat.

- Elgondolkodtató, hogy az orosz tengeri búvárok nem tudnak olyan mélységben dolgozni, mint az amerikaiak - tette hozzá Kurdin. Szerinte helyes döntés volt a külföldi segítség igénybevétele, hiszen a három napon át ötfokos hidegben, fogyó levegőkészlet mellett a tengerészek élete órákon múlott. - A hidegháborúban nem gondolhattunk hasonlóra, pedig a K-8 tengeralattjáró 1970-es, a Komszomolec 1989-es tragédiájakor nemzetközi összefogással emberéleteket menthettünk volna meg.

A szakember szerint alaptalan az aggodalom, hogy a külföldi erők a segítségnyújtás alatt katonai titkokhoz juthatnak a térségben. Az angol jelentésekre hivatkozva tagadta, hogy a kabin a két, 60 tonnás horgonnyal rögzített katonai megfigyelőrendszer 750 négyzetméteres kábelhálójába akadt volna bele, amelynek javításán egyébként a legénység dolgozott. Ugyanakkor megjegyezte: mielőbb biztosítani kell olyan eszközöket, amelyek segítségével önerőből is képes lehet a flotta hasonló mentőakció végrehajtására.

Ijedtség után ünneplés: angol, amerikai és orosz szakértõk Szergej Ivanov védelmi miniszter társaságában a mentõakció után