- Gyanítom, hogy előbb-utóbb a személyazonosításra alkalmas mikrocsip kerül a fülünkbe, de az ombudsmannak mindent meg kell tennie, hogy ez minél később következzék be. Amikor pedig a csip beültetése már elkerülhetetlenné válik, legalább az adattartalom és a hozzáférésre jogosultak körének szűkítése érdekében kell majd küzdenie - nyilatkozta lapunknak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az ombudsman intézménye éppen tíz éve működik Magyarországon, és Péterfalvi szerint éppen ez az időszak az, amikor világszerte mind erőteljesebb törekvések tapasztalhatók egyes szabadságjogok korlátozására. Ez pedig a személyes adatokkal való önrendelkezési jogok csorbítását is jelenti, és végül eljuthatunk addig - fogalmazott -, hogy személyi igazolvány helyett csipet kapunk a fülünkbe. Az ombdsman álláspontja szerint viszont még a terrorizmus ellen is csak alkotmányos eszközökkel lehet fellépni. Tehát semmi nem indokolhatja a parttalan adatgyűjtést, például az elektronikus üzenetek tartalmának rögzítését vagy a közterületi megfigyelőrendszerek közvetítette képek tárolását - szögezte le.

Az adatvédelmi biztosi intézmény Péterfalvi szerint sikeresen működik, és bár többször kifogásolták a kormányok, sőt még a parlament adatkezelési gyakorlatát is, az ombudsmani beszámolókat a képviselők minden esetben ellenszavazat nélkül fogadták el. Maga legalább ilyen fontosnak tartja, hogy az érintett intézmények az észrevételek legalább kilencven százalékát tudomásul vették. Az adatvédelmi biztos állásfoglalását tavaly január óta bíróság előtt is megtámadhatják, ám eddig csupán két pert kezdeményeztek: egy televízió a valóságshow-ja, a volt közpénzügyi államtitkár pedig a vadászati naplók kikérése ügyében hozott állásfoglalásokat kifogásolta, ez utóbbi keresetet azonban Keller László posztjának megszűnése után visszavonta.

Az elmúlt tíz év eredménye, hogy az állam és intézményei többé-kevésbé átláthatóvá váltak, és megteremtették az információs önrendelkezési jog biztosításához szükséges feltételeket is - emelte ki Péterfalvi. Néhány területen azonban nem sikerült előbbre lépni. Ilyen elsősorban a direktmarketing és újabban a politikai marketing. Az ombudsman szerint az előbbi tevékenységnek már a szabályozása is vitatható, hiszen az úgy rendelkezik, hogy egy alkotmányos alapjog - a személyes adatokhoz fűződő jog - érvényesítéséhez a polgárok aktív cselekvésére van szükség. Ha valaki ugyanis nem tiltja meg adatainak üzleti célokra történő kiadását, a népesség-nyilvántartás azokkal gyakorlatilag szabadon "kereskedhet".

Ennél is kaotikusabb a helyzet a politikai marketing terén, hiszen ott még a jogszabályi háttér is hiányzik - mondta Péterfalvi, aki többször is javaslatot tett arra, hogy alkossanak erről törvényt, de egyelőre nem járt sikerrel. A pártoknak különösen az új technika kínálta lehetőségek kapcsán kellene önmérsékletet tanúsítaniuk - hangoztatta -, mérlegelve, hogy az előszobákba, a nappalikba vagy a hálószobákba is be akarnak-e tolakodni. Szerinte célszerű lenne felmérni azt is, hogy a telefonos kampányok mit hoznak a "konyhára"; nem kizárt ugyanis, hogy a túl erőszakos politikai marketing inkább taszít.

Az adatvédelmi biztos számos esetben fellépett a különféle ügynöklisták nyilvánosságra hozatala ellen, ám ezen a területen sem bizonyult maradéktalanul eredményesnek. Pedig mindenkinek tudomásul kell vennie - hangsúlyozta -, hogy csupán a közszereplők adatai nyilvánosak, más esetben - legyen szó művészekről, popzenészekről vagy másokról - nem hozhatók nyilvánosságra az esetleges ügynökmúltra vonatkozó információk. Péterfalvi szerint az sem kevés persze, hogy legalább az alkotmány ezzel ellentétes értelmű módosítására irányuló kezdeményezések kudarcot vallottak. Ugyanakkor szerencsésnek tartja, hogy az ügynöklisták nyilvánosságára vonatkozó törvénymódosításról az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie.

Néhány további ügyben az ombudsman lát esélyt arra, hogy a hivatalokat megfontolásra késztesse. Ilyen például a rendőrségi adatkezelés egy sajátos szelete: a hatályos szabályok szerint az igazoltatáskor felvett adatlapot két évig őrzik meg, amit Péterfalvi szerint semmilyen szakmai érv nem támaszt alá. Úgy tűnik, ezt a rendőrséggel is el tudja fogadtatni, és az adatok tárolásának időtartamát rövidebbre szabják. Az ombudsman úgy véli, újra kellene gondolni a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályokat is. Ma több mint negyedmillió bevallást őriznek, miközben három év alatt tíznél kevesebb vagyonvizsgálatot kezdeményeztek. Péterfalvi álláspontja, hogy ez a módszer alkalmatlan a korrupció visszaszorítására, ezért teljességgel szükségtelen ekkora adathalmazt összegyűjteni és hosszú időn át raktározni.

Kamerák figyelik mozgásunkat, környezetünket