Inkább a nőket lopják meg
Használtcikk-piacok, alkalmi vásárok, például búcsúk a kalózkiadványokkal kereskedők közkedvelt árusító helyszínei - tájékoztat Szomor Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának munkatársa. Nem véletlen, hogy a hamisítványokkal kereskedőket többnyire a "konkurencia", pontosabban szólva a tisztességes kereskedők jelentik fel. A feketepiacból élők rontják az üzletüket. Az sem véletlen, hogy világszerte sorra alakulnak a jogvédő szervezetek. Itthon az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület mellé két érdekvédő szervezet is alakult: az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA) az audiovizuális, és az idén a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért elsősorban zenei és filmes termékek törvényes felhasználásának érdekében jött létre. A szervezetek szorosan együttműködnek a rendőrséggel, és a munkakapcsolatnak köszönhetően már több illegális CD, kazetta, DVD forgalmazóját, gyártóját buktatták le.
Bővül az internetes feketekereskedelem is - mondja Szomor Sándor. Sokan olyan honlapokat és szervereket alkalmaznak, amelyekkel az illegálisan közzétett tartalmakat pénz ellenében szinte korlátlan mennyiségben lehet a világhálóról letölteni.
Azt azonban nem tudni, mekkora kárt okoznak a hamisítók és a csalók, hiszen hivatalos eladási statisztikát ők nem vezetnek. De hogy tetemes összegtől esnek el a szerzők, az előadók és a legális kazettákat, CD-ket forgalmazók, az biztos.
Kulturális területen a legnagyobb anyagi kárt a rongálások, a betöréses lopások elkövetői okozzák. Magyarországon évtizedenként történik egy-egy jelentős műkincsrablás, de évente körülbelül ezer műtárgyat tulajdonítanak el. A nagy és ismert közgyűjtemények ritkán esnek bűnözök áldozatául, a kis galériák, magángyűjtemények annál inkább. Különösen veszélyeztetettek a templomok, mert ezek őrzése nincs megoldva. Míg korábban hazánk az illegális műkincs-kereskedelem tranzitállomásának számított, az utóbbi időben célpont lett. Több olyan műgyűjtő is van, akinek lakásában százmilliós festmény lóg. Ezzel együtt pedig a nagy értékű műkincslopások is gyarapodnak. Tavaly novemberben 100 millió forintot érő műtárgyat tulajdonítottak el egy tahitótfalui műgyűjtő otthonából. Az ellopott alkotások legértékesebbje, Francesco Guardi festménye legalább 50 millió forintot ér. A tolvajok ezen kívül 12 darab több száz éves festményt, ikont, bronzszobrot és antik bútort vittek el. Az elmúlt évek nagy visszhangot kiváltó közgyűjteményi betöréses lopását 2002-ben a Kiscelli Múzeumban követték el. A két Czóbel Béla-festményt és a Márffy Ödön-munkát együttesen 40-50 millió forintra becsülték akkor. A világviszonylatban is jelentős hírértékkel bíró hazai műtárgylopási eset 1983-ban történt, amikor a Szépművészeti Múzeumot renoválták: Raffaello Esterházy Madonnáját emelték el hat másik képpel együtt. A mű szerencsére négy hónappal később Görögországban előkerült.
A kulturális bűncselekményekre vonatkozó rendőrségi statisztika hiányos ugyan, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Elemző és Koordinációs Főigazgatóságán csak az ismertté vált bűncselekmények során keletkezett anyagi kárt tartják nyilván. Például az egyház, illetve az egyházi intézmények sérelmére elkövetett bűncselekmények következtében 2000-ben 106 millió 548 ezer forint kár keletkezett, és ebből mindössze 4 millió 65 ezer forintnyi térült meg. Az azóta eltelt időben ingadozó mindkét összeg, 2001-ben és 2003-ban jóval meghaladta az okozott kár összege az öt évvel ezelőttit, de a megtérülés is jelentősebb volt. Tavaly azonban kevesebb kár keletkezett.
A tolvajok legnépszerűbb célpontjai a magánlakások, ahonnan zömében festményeket tulajdonítanak el. Az ismertté vált bűncselekmények rendőrségi adatsorából kiderül, öt évvel ezelőtt 30 festményt vittek el vagy rongáltak meg magánlakásban, 17-et pedig lakóházban. A bűnözők a temetőket sem kímélik, 2000-ben 262 képző-, iparművészeti, numizmatikai tárgyat és műemléket rongáltak meg vagy loptak el a sírkertekből. Azóta valószínűleg kevesebb ilyen bűncselekmény történik, tavaly már csak 35 hasonló bűntény vált ismertté.
Ha nem is számottevően, de több nőt lopnak meg, mint férfit. Ezekben az esetekben a bűntett tárgya rendszerint képző- vagy iparművészeti, numizmatikai tárgy. Az elmúlt öt évben, 2000 és 2004 között 691-szer férfi és 727-szer nő sérelmére követtek el lopást.
Szomor Sándor azt mondja, a köztéri szobrok, műtárgyak - például kovácsoltvas kapuk, kandeláberek - rongálóit zömében azonban az oktalan erőfitogtatás motiválja, és az elkövetők általában ittasak.
Kulturális téren elkövetett bűntettek közé tartozik a szabadság és az emberi méltóság elleni cselekvés is. E bűncselekmények elkövetőit egészen más hajtja, ők bizonyos népcsoportok ellen "lépnek fel". A vonatkozó statisztika szerint 2000 és 2004 között 2804 ilyen jellegű cselekmény vált ismertté. Közülük mindössze egy a lelkiismereti és vallásszabadság bűntette, 42 a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja ellen elkövetett erőszak, a bűncselekmények túlnyomó többsége pedig kegyeletsértés.
