Érthető, hogy akinek nem sikerült bejutni a nagyon vágyott helyre, az most csalódott és keresi csalódásának okát. Az viszont káros, ha úgy hangzanak el a minősítéseket is tartalmazó vélemények, mintha a kudarc oka maga az új, kétszintű érettségi vizsgarendszer és annak bevezetése lenne. Érdemes átgondolni és megismerni a részleteket is, mielőtt elmarasztaló ítéletet mondanánk, vagy bárkit is ilyesmire biztatnánk.

A mi esetünkben egy országosan is elismert, jó hírű vidéki gimnáziumban, diákjaink számára az első pillanattól világos volt, hogy ha az ún. elitképzések valamelyikére szeretnének bekerülni, kevés lesz a középszintű érettségi vizsgákon nyújtott, akár maximális teljesítmény is. Éppen ezért tanulóink stratégiákat "gyártottak" és gondoltak végig annak érdekében, hogy a kívánt célt biztosan el tudják érni. (Nagyon meglepett, hogy felsőoktatási intézmények vezetői tettek hírműsorokban olyan kijelentéseket, mintha a diákok a 120 pont megszerzését gondolhatták volna az elérhető pontok felső határának, a 120 pontot emlegették 100 százalékként, és ehhez viszonyították az elit szakokon a bejutáshoz szükséges ponthatárokat.)

Mivel a diákok az első pillanattól tudták, hogy a népszerű szakokra a 144 pont jelenti egyedül a biztos bejutást, vállalásaikkal eleve leginkább ezt is szerették volna megközelíteni.

Úgy érzem ehhez osztályfőnökeik és tanáraik egyaránt partnerek voltak. Számítottak tehát arra, hogy a biztos bejutáshoz többletpontokra, azaz nyelvvizsgákra és emelt szintű dolgozatok megírására lesz szükség. Évek óta jól érzékelhető, egyáltalán nem mai jelenség, hogy mely karok, mely képzési formáira mekkora túljelentkezés várható.

Ebben a tanévben, iskolánkban a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban, nappali képzésben 196-an érettségiztek. A 196 tanulóból 130-an rendelkeztek egy, továbbá 42-en több nyelvvizsgával is, ami legalább 7, de akár 20 többletpontot is érhetett. (Itt jegyzem meg, tanulóink nagy többségének ebben a tanévben már meg is térítettük, vagy hamarosan megtérítjük a nyelvvizsgadíjakat, élve az érvényben lévő, OM-rendeletekben adott lehetőségekkel.)

Százhetvenkilenc tanulónk, tehát maturáló diákjaink 91 százaléka, legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tett, de az érettségizőink több mint 40 százaléka legalább két tárgyból és ezekbe az adatokba a nyelvi emelt érettségiket még nem is számítottuk bele (mivel a középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával idén utoljára a nyelvi érettségik kiválthatók).

Számszerű ismereteim még nincsenek arról, hogy kik felvételiztek sikeresen, jutottak be a leginkább óhajtott helyekre és kiket ér csalódás. Az elmúlt évek tapasztalatai és az érettségin nyújtott teljesítmények alapján viszont azt remélem, hogy idén is 85-90 százalék közötti vagy ezt meghaladó mértékű lesz az érettségi évében bejutók száma.

Mindettől függetlenül is úgy gondolom, az új vizsgarendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Égető szükség volt rá. A követelményrendszer végre egységessé vált.

Amennyiben a felsőoktatási intézmények az idei évi tapasztalatok alapján eljutnak addig, hogy kurrens képzésekre, keresett szakokra végre előírják az emelt szintű vizsgát, bizonyára még kevesebben lesznek, akik rosszul mérik fel a lehetőségeiket.

A szerző a veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatója