- Ami az ecuadori börtönhelyzetről a Népszabadságban az utóbbi napokban megjelent, így igaz ide, Venezuelára is. Nos, feleségem és én is bent ebédeltünk egy magyar fogoly közös cellájában, feleségem főzte a babot kolbásszal. Ez tipikus a dél-amerikai fogházhelyzetre. Az itteni fogházakban, ha a raboknak egy kis pénzük van, akkor kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, jobb tömegzárkába.

- Tiszteletbeli konzulként, ilyen helyzetekben, mint Venezuela vagy Ecuador, szerénység nélkül, sokat teszünk. Az én két jelenlegi foglyom Los Teques városban van, ez ugyan csak 55 kilométer Caracastól, de meglátogatásuk így is egy munkanapba kerül. Már jeleztem a külügyminisztériumnak, ahol a problémát ismerik, hogy az EU-országok rendre segítik fogoly állampolgáraikat külföldön. Például Ausztria 100 eurót és gyógyszert ad havonta itt Venezuelában, s pénzzel támogatja a lecsukott állampolgárait Hollandia, Németország és Spanyolország is. Enynyi azért nem kell, de a pénz valóban életet ment.

- A magyar Külügyminisztérium és a brazíliai nagykövet közbenjárásával öt rabunkat Venezuelából tavaly hazaszállítottuk. Feltételezem, a foglyokat hazakísérő 10 interpolos rendőr kiküldése a magyar államnak több pénzébe kerülhetett, mint időnként pénzzel segíteni a bajba jutott fiatalokat. Gondolom, a Belügy- vagy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozhatna a keret folyósítása. Nehogy félreértés legyen, tiszteletbeli konzulként vállalom azt a kis költséget, ami az esetenkénti zsebpénzt jelenti. Nagyobb áldozat, több fáradtság a havi rendszeres börtönlátogatás - magyarázza Fenjves.

A caracasi főkonzul a jogerősen Venezuelában elítélt, majd tavaly Magyarországra hazaszállított öt drogfutár esetével összefüggésben értetlenkedik, miként lehet az, hogy a fiatalok lényegében magasabb büntetéseket kaptak otthon, mint Venezuelában. Ugyanis fegyház lett a börtönbüntetésből, miután a magyar bírók nem vették tudomásul, amit a venezuelaiak enyhítő körülményként ismertek el.

"A vétkesek bűnhődjenek" nézettel kapcsolatban az egyedi elbírálás mellett foglal állást Fenjves János. "Az én jelenlegi egyik esetemben egyetemet végzett fiatalemberről van szó, akinek a szülei minimálnyugdíjból élnek. Miután nem kapott állást, ajánlottak neki egy ilyen futárutat ("semmi baj nem lehet, másfél kiló a gyomrában gyűszűkben, amit odahaza hashajtó majd kisegít"). Ezért kapott volna egymillió forintot. Azt is ígérték, hogy ha bajba keveredne, elsőrendű ügyvédek azonnal kihozzák a börtönből. Ugyancsak hiszékeny volt az a lány, aki a nemi szervébe dugta a kábítószert. Szóba sem akart állni a tiszteletbeli konzulátusunkkal, mert mint mondta, vőlegénye egy Spanyolországban tartózkodó nigériai, aki biztosít ügyvédet. Hiába volt állapotos, tíz évet kapott, s csak akkor fordult hozzánk segítségért." Idén már eddig 70 halálos áldozat volt a venezuelai fogházakban. "Mindig rettegek, amikor az újságok ilyesmiről hírt adnak". Egyébként a gyomorban vitt gumikapszula az egyik legnépszerűbb módja a csempészésnek, mert ezt nem szagolják ki a kutyák - tájékoztat. Ám ha valami miatt az utas "gyanús", akkor viszik vizsgálatra, amibe a venezuelai reptereken beletartozik ma már egy gyomorátvilágításos röntgen is. A lebukásnál azonban még nagyobb veszély, ha lekésik a csatlakozást, vagy a gép nem indul menetrend szerint. A gyomorsavak feloldják a gumikapszulát: biztos halál. Sajnos, történt ilyen magyarral is: lekéste a gépét, és már csak a halottasházból értesítették a konzulátust. Egy másik esetben magyar fiatalember rosszul lett a caracasi nemzetközi repülőtéren, a hashajtó és gyomormosás megmentette az életét, de nem mentesítette a 10 év börtönbüntetéstől. Végül Fenjves János megemlíti, hogy a 14 magyar drogfutárnak legalább a fele miskolci vagy környékbeli illetőségű volt. Néhányan közülük azt mondták, hogy egy kazincbarcikai diszkóban kaptak ajánlatot. Ha ezt egy tiszteletbeli konzul tudja Caracasban, nyilvánvalóan tudja a rendőrség Miskolcon is - teszi hozzá.

Drogfogás Kolumbiában