Hét életet mentett a brit Scorpio
Kiszabadult vasárnap hajnalban az a hét orosz tengerész, akik a Kamcsatka-félsziget déli partjainál, 190 méteres mélységben csütörtökön megrekedt kutató-mentő tengeralattjáró fedélzetén tartózkodtak. Az ASZ-28-as típusjelű mini-tengeralattjáró halászhálókba, illetve a tenger alján futó kábelekbe tekeredett bele. A tizenhárom méter hosszú, Priz nevű "tengeri járművet" a brit haditengerészet Scorpio robotmentőhajója szabadította ki fogságából. Miután a robotgép elvágta a hajócsavarra tekeredett hálót és a parti megfigyelőrendszer kábeleit, a Priz képes volt "önerőből" a felszínre emelkedni. A legénység jól van, de orvosi megfigyelésre Petropavlovszk-Kamcsatszkij egyik kórházába szállították őket.
Viktor Fjodorov admirális, a csendes-óceáni flotta parancsnoka rendkívül elismerően beszélt a hetvenhat órát a tengeri mélység fogságában töltött legénységről. - Nagyon bátran viselkedtek, egyetlen zokszót sem hallottunk tőlük - nyilatkozta az admirális. A hétfős legénység katonához méltóan viselkedett, amikor a tengeralattjáró befutott a petropavlovszk-kamcsatszkiji kikötőbe. A tengerészek hosszú percekig vigyázzállásban tisztelegtek az őket a mólóról éltető tömegnek, majd Vjacseszlav Milasevszkij hadnagy vezetésével parta szálltak. - Természetesen bíztam abban, hogy kimentenek minket - mondta a hadnagy arra a kérdésre, hogy hitt-e a megmenekülésükben.
Öt évvel ezelőtt, a Kurszk atom-tengeralattjáró 118 ember életét követelő balesetekor az orosz fél elutasította a külső segítséget. Úgy tűnik, tanultak a tragikus leckéből, mert egynapos habozás után elfogadták a felajánlott nyugati segítséget. Az orosz hadiflotta ezzel azt is elismerte, hogy a Scorpio nélkül nem sikerült volna kiszabadítani az öt fokra lehűlt kabin levegőkészleteit lassan felélő hét tengerészt. Miközben a csendes-óceáni flotta jelenlegi parancsnoka megköszönte a külföldi segítséget, Viktor Fjodorov elődje, German Ugrjumov szerint hiba volt a mentéshez külső erőket igénybe venni. A brit haditengerészet mellett az Egyesült Államok és Japán hadiflottája is egységeket küldött a térségbe, amerikai búvárok részt vettek a piros-fehér csíkos tengeralattjáró "kibogozásában".
Az orosz flotta szakembereinek többsége úgy látja, hogy szükség van a mentőeszközök fejlesztésére, mert az elmúlt másfél évtizedben a hadsereg ezen a területen jelentősen viszszafogta a kiadásait, így az messze elmaradt az amerikai és brit színvonaltól. A dél-szahalinszki mentőközpont parancsnoka, Valerij Ismukov újságíróknak elmondta: a távol-keleti flottának korábban volt olyan műszere, amely 300 méter mélységben is képes volt felvételeket készíteni. A "Mihail Mircsink" nevet viselő hajó segítségével találtak rá a szovjet légierő által 1983-ban lelőtt dél-koreai Boeing 747-es utasszállító romjaira is. A hajót azonban a hadsereg időközben eladta egy külföldi vevőnek.
A térségben gyakran tartanak közös tengerészeti gyakorlatokat. Tavaly orosz-brit- amerikai részvétellel rendeztek hasonlót. Vlagyimir Pepeljajev, az orosz flotta parancsnokhelyettese szerint a rendszeres együttműködésnek is köszönhető az ezúttal élesben is gyorsan összehangolt munka.
A szerencsés kimenetelű eset az ellenzéki Rogyina és az orosz kommunista párt (KPRF) szerint azonban felveti a katonai vezetés felelősségét. A Rogyina elnöke, Dmitrij Rogozin a katonai főügyészségtől azt szeretné megtudni, hogy öt évvel a Kurszk balesete után miért nincs orosz kötelékben a Scorpióhoz hasonló, mélytengeri feladatok ellátására alkalmas műszer. A KPRF-et vezető Gennagyij Zjuganov úgy nyilatkozott: ha önerőből nem voltak képesek egy ilyen szerkezet megalkotására, legalább vásárolhattak volna a britektől.
