A rutingyakorlatozáson részt vevő Priz ASZ-28 jelzésű mélytengeri kutató-mentőhajó közép-európai idő szerint csütörtök hajnali egy órakor vált mozgásképtelenné a Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 75 kilométerre délre fekvő Berezovi-öbölben, a Kamcsatkai-félsziget csendes-óceáni vidékén, a parttól 15 kilométerre 190 méteres mélységben. A batiszkáf beleakadt a parti megfigyelő rendszer egyik, 60 tonnás horgonnyal rögzített antennájába, ráadásul halászháló csavarodott az orrára.

A közvélemény csak egynapos késéssel értesült a történtekről, s a haditengerészet illetékesei gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a baleset okairól, a tengeralattjárón lévő oxigén mennyiségéről és a mentőakció alakulásáról. A Barents-tengeren öt évvel ezelőtt elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiájából azonban egy tanulságot bizonyosan levontak, hiszen segítséget kértek és kaptak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán haditengerészetétől.

A helyszínre kivezényelt kilenc orosz hajó megpróbálta ugyan vonóhorog és sodronykötelek segítségével kiemelni a "tengeralattjáró-antenna-horgony" monstrumot, de a sodronykötelek elpattantak a megterheléstől. Így nem maradt hátra más lehetőség, mint a Petropavlovszk-Kamcsatszkij repülőterére elsőként megérkezett brit segítség igénybe vétele. Bár a valamivel később érkezett két amerikai Super Scorpio mélytengeri robotot is hajóra rakodták, a hajó ki sem futott a tengerre, a tényleges mentésben csak a brit Scorpio-45-ös vett részt.

A Scorpio-45-ös közép-európai idő szerint vasárnap hajnali fél egykor merült le, s kevesebb mint öt óra leforgása alatt elvágta a tengeralattjárót fogságban tartó kábeleket, majd szétszabdalta a halászhálót. Így a batiszkáf közép-európai idő szerint 7 óra 15 perckor vészmerüléssel pár perc alatt felúszott a víz felszínére, a legénység önerőből kinyitotta a zsilipet és átszállt az Alagesz nevű hajóra, ahol orvosok hada vette őket gondozásba.

Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter - aki csak szombaton Vlagyimir Putyin elnök utasítása után utazott Kamcsatkára -, Vlagyimir Pepeljajev ellentengernagy, az orosz haditengerészeti erők parancsnokhelyettese, Viktor Fjodorov admirális, a csendes-óceáni flotta parancsnoka, a külügyminisztérium, Oroszország vezetői politikusai és szakértők egymás után mondtak köszönetet a külföldi segítségért.

A hála és a köszönet szavai, az együttműködés méltatása mellett azonban sokan máris elkezdték feszegetni a felelősség kérdését, dicsérve mindazonáltal a haditengerészetet azért, hogy átlépett a több évtizedes pszichológiai küszöbön, és nem restellett segítséget kérni az egykor ellenséges külföldi országoktól. A vélemények egybehangzó eleme volt, hogy az orosz fegyveres erőket fel kell szerelni korszerű eszközökkel és szakértőkkel, biztosítani kell a megfelelő pénzügyi forrást. Keserűséget váltott ki az a tény, hogy a Kurszk tragédiája óta eltelt öt év alatt az orosz hadsereg nem tudott ütőképes, gyors reagálásra alkalmas mentőegységeket felállítani, hiányzik a megfelelő technika.

A Rogyina (Haza) párt Dmitrij Rogozin vezette alsóházi frakciója jelezte, már a közeljövőben beadvánnyal fordul a katonai ügyészséghez azzal a kéréssel, hogy értékelje a haditengerészet vezetőinek lépéseit. A megválaszolandó kérdések közé sorolták, hogy a Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiája óta eltelt öt év alatt miért nem szerelték fel a hadsereget a mélytengeri mentéshez szükséges eszközökkel, és milyen szerepet játszottak a brit mentőalakulatok, valóban nem boldogult-e volna nélkülük az orosz haditengerészet.

Az ellentmondásos előzmények

Sikerült a mentőalakulatnak sodronyköteleket juttatni a kamcsatkai parti megfigyelő rendszer antennájának horgonya alá, amelybe beleakadt egy orosz katonai tengeralattjáró, és megkezdődtek az előkészületek arra, hogy a tengeralattjárót a felszínhez közelebb hozzák - közölte az orosz haditengerészet szóvivője szombaton este.

Az orosz mentőalakulat reményei szerint sikerül a 190 méter mélységben rekedt batiszkáfot a horgonnyal együtt a tengerfenéktől elszakítani, majd 60 méternyi vagy ennél is kisebb mélységig emelni, hogy ezáltal lehetővé váljon a búvárok számára a mentési művelet megkezdése.

A bajba jutott mélytengeri kutatóhajón az oxigén - Vlagyimir Pepeljajev ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari szóvivőjének szombat délutáni közlése szerint - még egy napig elegendő.Korábban egy orosz admirális arról beszélt, hogy már csak 18 órára elég a batiszkáf oxigénkészlete.

A legénység jól van

Kielégítő állapotban van a szerencsétlenül járt orosz mini-tengeralattjáró hétfőnyi legénysége - közölte szombat este egy magas rangú orosz haditengerészeti illetékes, miután ismét kapcsolatba lépett a kimentésükre várakozó emberekkel.

A 190 méteres mélységben, a Kamcsatkai-félsziget partjai mentén veszteglő mini-tengeralattjáró legénységével közép-európai idő szerint 17 órakor teremtett legutóbb kapcsolatot Vlagyimir Pepeljajev ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkarának helyettes főnöke, aki az orosz televízióban elmondta: "Lelki erejüket nem veszítették el. Várnak a segítségre. Kielégítő állapotban vannak".

Az ellentengernagy szombaton délután azt közölte, hogy a bajba jutott embereknek még 24 órára elegendő oxigénkészletük van.

Ellentmondó információk

Az orosz haditengerészet képviselői szombaton már nem is említették a halászhálót, amely az egy nappal korábbi nyilatkozatok szerint még a baleset fő "bűnöse" volt. Pénteken estig csak arról beszélt mindenki, hogy halászhálóba gabalyodott a mini-tengeralattjáró, és mivel megbénult a propellere, nem tud felemelkedni. Aztán Viktor Fjodorov admirális este - elsőként - elismerte, hogy antennába akadt bele a búvárhajó hajtócsavarja.

A Kommerszant című orosz napilap értesülése szerint a bajba jutott kutatóhajónak éppen az volt a feladata, hogy kicseréljen egy meghibásodott alkatrészt a - végül őt foglyul ejtő - antennán.

Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok - az oxigén mennyiségét, a baleset okát és a mentőakció alakulását illetően - bizonyos értelemben emlékeztetnek a Barents-tengeren öt évvel ezelőtt elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró esetére. Eltérően azonban az akkori helyzettől, az orosz haditengerészet ezúttal nem habozott külföldi segítséget hívni a batiszkáf hétfős legénységének megmentése érdekében.

A mentőalakulat előzőleg megpróbálta sekélyebb part menti vizekre vontatni a tengeralattjárót, de ez a kísérlet nem járt eredménnyel, a vontatókötelek elszakadtak. Illetékesek szerint a tengeralattjáró túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a búvárok hozzáférjenek, vagy hogy a tengerészek saját erőből kiússzanak.

A haditengerészet közölte, hogy a tengerészek állapota stabilan kielégítő, nyugodtan várják a segítséget. A batiszkáf belsejében 5 Celsius fok uralkodikk.

25 éves a kapitány

A szerencsétlenül járt mélytengeri kutató-mentőhajó 25 éves kapitánya, Vjacseszlav Milasevszkij fiatal kora ellenére tapasztalt tengerész - állítja felesége. Már hétszer irányította a Priz ASZ-28 jelzésű mini-tengeralattjáró merülését - mondta Jelena Milasevszkaja szombaton Moszkvában a RIA Novosztyi hírügynökségnek. "Megszállított tengerész" - toldotta meg.

Huszonhárom hónapos ikerlányaik hiányolják az apjukat, csütörtök óta nagyon nyugtalanok - fűzte hozzá.

Az orosz haditengerészet mostanáig meglehetősen szűkös adatokat hozott nyilvánosságra a bajba jutott hajóban rekedt hét személyről. A tisztekből és tiszthelyettesekből álló négyfős állandó legénység mellett két vezérkari tiszt és "az ipar egy képviselője" tartózkodik a fedélzeten - közölték részletek említése nélkül.

A brit és az amerikai légierő mélytengeri robotokkat vitt a helyszínre.

Az orosz haditengerészeti erők parancsnokhelyettese elmondta, hogy több variáción dolgoznak a szakértők. Az egyik lehetőség a külföldi mélytengeri búvárok bevetése, de a legfontosabb mégis a robotok alkalmazása lesz. (Forrás: MTI)