Illés Zoltán elmondta: a kenyérmezei patakot ért július eleji szennyezés következtében, július 28-án a Bálint Analitika nevű akkreditált és nemzetközileg regisztrált laboratórium dolgozói mintát vettek abból a csőhálózatból, amely az esővizet vezeti el a dorogi hulladékégető területéről.

A szombatra elkészült eredmények szerint a csövekben talált iszapban és a csövek faláról leszedett mintákban rákkeltő és magzatkárosító anyagokat, dioxinokat és PCB vegyületeket találtak, mégpedig magasan a határérték felett. Tájékoztatása szerint a PCB vegyületek aránya 400-szor, dioxionoké pedig 100-szor haladja meg a határértéket.Illés szombaton személyesen tekintett bele eredményekbe a labor budapesti székhelyén, közölte azt is, hogy azonnal a környezetvédelmi főfelügyelőséghez fordul, és írásban kérelmet nyújt be, hogy a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi hatóságok azonnal vonuljanak a helyszínre és kezdjék meg a kárelhárítást. Hozzátette: a veszélyre felhívja a belügyminiszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter figyelmét is, valamint a legfőbb ügyészhez fordul bűncselekmény gyanúja miatt, annak érdekében, hogy vizsgálat induljon a dorogi hulladékégető ellen.

Mint mondta, a szennyezés most érte el a Kenyérmezei patak elejét, ugyanakkor a patak a Dunába folyik, pont azon a részen, ahonnan Esztergom a vízkészletét nyeri. Elmondta: az egész csőhálózatot ki kell tisztítani, a szennyező anyagot el kell távolítani."Haváriahelyzet, katasztrófa előtti állapot van" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint bizonyított, hogy a szennyező anyag a dorogi hulladékégetőből származik, hiszen kiderült az is, hogy a cégnek van engedélye olyan transzformátorolajok megsemmisítésére, amelyekben találhatók dioxinok és PCB vegyületek.Feltette a kérést, hogy vajon véletlenül vagy tudatosan kerültek ezek a mérgező anyagok az esőcsatornába.Közölte: az ügyben az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságát is megkeresi, mert a francia tulajdonban lévő cég Esztergomban egy év alatt már a harmadik katasztrófa közeli helyzetet idézi elő, sőt még a tavalyi szennyezése miatt rárótt 150 millió forintos bírságot sem akarja megfizetni.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly Esztergom város polgárai, több mint 40 ezer ember nem jutott ivóvízhez több hétig, július elején pedig hasonló, de kisebb mértékű szennyezés történt.A KVM pénteken azt közölte, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (EDUKTVF) mintavétellel egybekötött pénteki helyszíni szemlét tartott, de szennyezésre utaló nyomot nem talált. Az esztergomi polgármester által péntek délelőtt kezdeményezett helyszíni bejáráson részt vett a megyei ÁNTSZ képviselője is, aki ugyancsak nem állapított meg a vízbázist veszélyeztetető szennyezést.

A tárca szerint a csapadékvízét levezető csatornának torkolatánál, a Kenyérmezei patak fenekén valóban egy öt négyzetméteres területen fekete az iszap, ám az abban található csekély benzol, klór és szervesanyag-mennyiség nem haladja meg a szennyezettségi határértékeket.A közlemény kitér arra is: az EDUKTVF július 8-án kapott olyan bejelentést, hogy a két cég csapadékelvezető csatornáján keresztül barna színű, gyógyszerszagú folyadék áramlik a Kenyérmezei patakba. A felügyelőség akkor sem állapított meg környezetszennyezést.

Az esztergomi Kenyérmezei patakba torkolló csapadékvezető csatorna szennyezett, de ez nem veszélyezteti a város ivóvízbázisát - jelentette be Gerencsér Tivadar az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója sajtótájékoztatón. A szennyezés miatt a felügyelőség elrendelte a csatorna lezárását, és annak kitisztítására kötelezi a Richter Rt.-t és az Onyx Magyarország Kft.-t - mondta az igazgató. Gerencsér Tivadar leszögezte: a csőhálózat szennyezettsége ellenére a patak és a Duna nem szennyezett. Hozzátette, hogy a kimutatott szennyezés nem összemérhető a tavalyi esztergomi vízszennyezéssel, ami haváriahelyzetet idézett elő.
(forrás: MTI)