Leépülő központosítási tervek
Magyarországon híresen bonyolult és hosszadalmas eljárás az építési engedély beszerezése: hónapok, néha évek telnek el, míg a számtalan hatóság, számos jóváhagyását megszerezve megkezdődhet a munka. A rendszer rossz - de nem a törvények hiánya miatt: jogszabály mindenre van. A rendszer nem egységes, más mércével mérnek, mert mérhetnek, a hatóságok. Amit szabad az egyik településen, azt nem lehet a másikon, amit megenged az egyik hivatalnok, azt - majdnem szó szerint - semmi pénzért - nem hagyná jóvá a másik. Változtatni kell tehát, ebben mindenki egyetért, csakhogy abban már koránt sincs konszenzus, hogy hogyan. Így nincs egységes álláspont az építési törvény módosításának tervezetéről.
Az új jogszabály sarkalatos pontja, hogy kihez is kerüljön az építési engedélyek kiadása, és miként működjön az építés felügyelete. Az Országos Lakás és Építésügyi Hivatalban készült tervezet - információnk szerint - eredetileg csak egy javaslatot tartalmazott: önálló állami hatóságot hoztak volna létre a terület felügyeletére és az engedélyezésre. A Népszabadság úgy tudja, hogy a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter elé azonban már egy olyan változat került, ami emellett már számolt egy másik verzióval is. E szerint az építésügy a kistérségi jegyzőkhöz kerülne. Értesülésünk szerint a legújabb változatban már csak ez utóbbi szerepel.
Az állami központosítás mellett az szól, hogy így a rendszer kiszámíthatóbb lenne. A szabályok egységesek volnának, és jóval könnyebb lenne a szakmai szempontokat érvényesíteni. Ha átlátható, egyértelmű a rendszer, akkor nincs vita azon, mire adható, és mire nem építési engedély. Az ügyintézés is gyorsul - például a műemlékek engedélyezése is bekerülhetne a hálózatba - a rendszer pedig "befolyásmentessé" tehető: a korrupció nehezebb, ha világosak a szabályok, egységes az irányítás.
Az önkormányzati oldalról viszont azzal érvelnek: az építkezések, a nagy beruházások társadalmi hatásával nem az állami hivatalnoknak, hanem a helyi képviselő-testület tagjainak kell szembesülniük. Ám ha nincs beleszólásuk abba, mi és hol épül, akkor a települések kezéből kicsúszik saját jövőjük. Ráadásul - mondják - az állami hivatalnok is ember, ő is befolyásolható, neki is vannak főnökei, rokonai, és ismerősei. Az állami hivatalok ügyei mindezeken kívül szövevényesebbek, mint egy önkormányzaté, ahol több fórumon is kiderülhet a turpisság.
Egyes informátoraink szerint az önkormányzati lobbi erőfölénye a választások közeledtével biztosra vehető. A helyi érdekek megjelenítése a törvényhozásban és a parlamentben ilyenkor nagyobb jelentőséget kap. Ám az állami építési hivatalok létrehozása, és az építésfelügyelet létszámának jelentős növelése sokba is kerülne. A jövő évi költségvetésben aligha lehet a szükséges hatmilliárd forintot előteremteni, bár - mondják - az erre fordított összegek egyszeri beruházásnak minősülnek, és a hivatalok hamar önfenntartóvá válhatnának.
Az állami hivatalok mellett szóló érv az is, hogy nem változik semmi, ha a jegyzőktől a kistérségi jegyzőkhöz kerül az építésügy. Nem kerülnek be a régóta sürgetett szakemberek, nem lesz egységes a joggyakorlat, hiszen tovább élnek a helyi szokások, és nem lesz független az építésügy felügyelete sem az önkormányzatoktól.
Információnk szerint az építtetők, és az építők is az önálló állami hivatal tervét támogatják, az ügyintézés gyorsabbá és szakszerűbbé tételét remélve. És kimondatlanul ugyan, de nyilván abban is bíznak, hogy olcsóbbá válna számukra egy-egy beruházás ügyintézése. Ráadásul a hivatalok rendszere - mondogatják néhányan - talán alapot jelenthet a szakma régi vágyának megvalósítására: az önálló építésügyi minisztérium létrehozására.
Építésfelügyeleti bírságot is bevezetne az építési törvény tervezett módosításával a kormány. A bírság 50 ezertől akár 10 millió forintig is terjedhetne, fizetniük pedig azoknak kellene, akik eltérnek az építési engedélyben foglaltaktól, vagy - esetleg - a nélkül építkeznek. Ma a szabályszegőket nem sújtja ilyen szigorú büntetés, a szabálytalankodók könnyen megússzák. Ennek - részben - oka, hogy az országban ma az ellenőrzéssel megbízott huszon-egynéhány felügyelő aligha képes valamennyi szabálytalanságot feltárni. A tervezet szerint 150-170 ember foglalkozik majd az engedély nélkül, illetve attól eltérően építkezőkkel.
