Tüntetés a ponthatárok ellen

A szemerkélő esőben mintegy hatvan diák és szülő tüntetett tegnap az Oktatási Minisztérium épülete előtt az idei érettségi és felvételi vizsgák lebonyolítása, a magas ponthatárok ellen. A résztvevők többek között azt kifogásolták: a minisztérium nem tájékoztatta a diákokat arról, hogy csak emelt szintű érettségivel lehet sikeresen felvételizni.

A demonstrációt szervező Csákváriné Veréb Valéria egri középiskolai tanár azt firtatta: készültek-e hatástanulmányok és előzetes számítások a pontszámok alakulásáról. Szerinte a minisztérium egy kipróbálatlan rendszernek vetett oda áldozatul egy egész generációt, kísérleti nyúlként használva a diákokat. - Az Oktatási Minisztérium a diákokra és a szülőkre hárítja a felelősséget, mondván, tudniuk kellett volna, hogy szükség van az emelt szintű érettségire, holott ezt a tárca korábban elhallgatta - kifogásolta Csákváriné. Kijelentette: Magyar Bálintnak a történtekből le kell vonnia a személyére vonatkozó következtetéseket.

A demonstráció szervezője - aki egyébként Csákvári Antalnak, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesület Fóruma elnökének a felesége - beszédében leszögezte: nem politikai rendezvényről van szó. Eközben egy kokárdát viselő, középkorú nő magyar zászlót lengetett a háta mögött, a résztvevőknek pedig kiosztották a Front című nemzeti, radikális, kéthetente megjelenő lapot.

A demonstráció végén a mintegy 60 tüntető aláírta a Magyar Bálintnak címzett petíciót, amelyet Czímer László, a tárca tanügy-igazgatási főosztályának vezetője vett át. Később Arató Gergely, a tárca politikai államtitkára rögtönzött sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat. Azt mondta: a felvettek 54 százaléka 120 pont alatti eredménnyel került be az egyetemekre és a főiskolákra, és mindössze 24 százalékuk szerzett plusz hét pontot az emelt szintű érettségivel. Közölte: megérti azoknak az aggodalmát, akiket most nem vettek föl, az utcai demonstráció azonban politikai eszköz, a szakmai egyeztetésnek más módja van.

Érettségi-kronológia

Február 15. Lejár az érettségi-felvételi jelentkezési lapok beadási határideje. Két szülő a pontszámítás módját sérelmezve az Alkotmánybírósághoz fordul.

Március 29. A Városmajori Gimnázium szülői közössége aláírásgyűjtésbe kezd az érettségi-felvételi pontszámítás - szerintük - igazságtalansága miatt.

Április 11. A kormány felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy az egyes szakokon átcsoportosítsa a felvételi keretszámokat, ha oda a korábbi éveknél nagyobb arányban kerülnének be a régebben érettségizettek.

Május 9. A magyar írásbelikkel megkezdődnek az érettségi vizsgák. Délután kiderül: a középszintű tételek egy része még a vizsga előtt felkerült az internetre.

Május 10. Az érettségi folytatódik a matematikavizsgákkal, a tételek ismét az interneten olvashatók.

Május 11. A történelemvizsgát póttételek alapján írják meg a diákok (majd az összes hátralévő középszintű vizsgatárgyat). Magyar Bálint bejelenti: a matematikaérettségiket megsemmisíti; annak a 30 ezer diáknak, aki ebből felvételizik, meg kell ismételnie.

Május 28. Negyvenezer diák írja újra a középszintű matematikaérettségit.

Július 12. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az érettségi-felvételi pontok számítása esélyegyenlőtlenségre adhat okot, de visszamenőleg nem semmisíti meg a szabályozást.

Július 26. Megállapítják a felvételi ponthatárokat. Kiderül: a slágerszakokra csak 135 pont felett lehet bekerülni. 102 ezer diákot vesznek föl, 62 ezret államilag finanszírozott képzésre.

Esõben, gyér részvétel mellett zajlott le a tegnapi demonstráció
Esõben, gyér részvétel mellett zajlott le a tegnapi demonstráció
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.