Adóval emelnék a hitelbírálat díját
A magyar adójog-értelmezési gyakorlat újabb gyöngyszemére bukkantunk, amikor megpróbáltuk feltérképezni, számítanak-e fel áfát a bankok a hitelbírálati díjra. Úgy véltük, érdemes a teljes hiteldíjmutató (THM) mellett azt is megnézni, mennyi pénzt kér a bank azért, hogy hitelez.
Egy három évvel ezelőtti PM-APEH-állásfoglalás szerint a hitelbírálati díjra 25 százalékos áfát kellene felszámítaniuk a bankoknak. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek közül azonban egyedül a CIB Bank fogadta el ezt a jogértelmezést. A pénzintézet az áfatörvényre hivatkozik, amely az SZJ-szám alapján nevesíti a tárgyi adómentesen nyújtható szolgáltatások körét. Ezek között pedig nem szerepel a hitelbírálat. A bank azért tekinti önálló szolgáltatásnak a hitelbírálatot, mert nem biztos, hogy azt majd hitelezés követi. Más kérdés, hogy a CIB csak azokkal fizetteti meg az áfával terhelt bírálati díjat, akiknek ténylegesen hitelez.
A Földhitel- és Jelzálogbank ellenben nem számít fel általános forgalmi adót az egyébként a hitelösszeg fél százalékát kitevő bírálati díjra. A pénzintézet értelmezése szerint ez a költség része a hitelezésnek. Mivel a hitelezés tárgyi adómentes pénzügyi szolgáltatás, a bírálati díjat sem terheli áfa. Utóbbi álláspontot képviseli Elkán László, a PricewaterhouseCoopers (PwC) igazgatója is. Az adótanácsadó helytelennek tartja a KSH besorolását, amely egyéb szolgáltatásnak minősíti a hitelbírálatot. Véleménye szerint ez a szolgáltatás nem független a hitelezéstől. Közvetve ezt támasztja alá a hitelintézeti törvény is, amely meghatározza, hogy a hitelbírálati díj része a hitelezésnek - ecsetelte a szakember. A besorolástól függetlenül azonban ellentmondás van a hitelbírálati díjra vonatkozó értelmezés és a Pénzügyminisztériumnak a faktoring (követeléskezelés) típusú ügyletekről szóló, 2003-ban kiadott állásfoglalása között is. Utóbbi egyértelműen kimondja, hogy a bírálat része az eljárásnak, s ily módon tárgyi adómentes szolgáltatás. Nem utolsósorban a hatóságok álláspontja nyilvánvalóan ütközik az európai uniós joggyakorlattal. A PwC felmérése szerint az EU valamennyi korábbi tagországában áfamentes a hitelbírálat.
A bankok egy része úgy próbálta elkerülni a vitát, hogy megszüntette a hitelbírálati díjat, helyette a szerződéskötést, illetve a hitelfolyósítást fizetteti meg. A Kereskedelmi és Hitelbank szerződéskötési díjat alkalmaz, amire nem számít fel áfát - tudta meg lapunk. A hitelösszeg 1-1,5 százalékát kitevő folyósítási jutalékot kell fizetniük egyebek között az Erste Bank, a HVB Bank, valamint az Inter-Európa Bank ügyfeleinek is. Az OTP Bank úgynevezett hitelkeret-beállítási jutalékot számít fel, amelynek mértéke a lakáshiteleknél 1,5, a személyi hiteleknél 1, más folyószámlára történő átutaláskor pedig 2 százaléka a hitelösszegnek.
Az adóhivataltól mindössze annyit tudtunk meg, hogy jelenleg egyeztetnek a kérdésről a Pénzügyminisztériummal. Információink szerint egyes bankok bíróságon próbálják meg érvényesíteni igazukat. Miután az unióban sehol máshol nincs hasonló probléma, nem létezik kifejezetten erre az esetre vonatkoztatható bírósági döntés, amelyre hivatkozni lehetne - hangsúlyozta Elkán László. A pénzintézeteknek azonban lehetőségük van arra, hogy a csatlakozás utáni ügyletek esetén az Európai Bírósághoz forduljanak.