Az írást a múlt héten közlő állami Rosszijszkaja Gazetától lapunk megtudta, hogy az újságnak nincs Vlagyimir Tomilov nevű munkatársa. - A cikk valószínűleg a Mari Köztársaság vezetőségétől jött, amely ilyen közvetett formában kívánta kifejezni az Európai Parlament májusi állásfoglalását kritizáló nézeteit - mondta a lap egyik munkatársa.

A Vlagyimir Tomilov neve alatt megjelent cikk szerint az oroszországi Mari Köztársaságban tapasztalt nemzetiségi jogsértéseket csupán az EP nagyítja fel, azzal a céllal, hogy elszakadásra buzdítsa az oroszországi finnugor népeket, amelyeknek területén jelentős energiahordozó-készletek és egyéb ásványi kincsek találhatók. A cikk egy finnugor állam létrehozásának tervével vádolta meg a Komi Köztársaság korábbi elnökhelyettesét is, aki négy nagyobb északi térség egyesítését javasolta. Tomilov úgy vélte, a beruházások ellen fellépő környezetvédők, a nemzetiségi jogok iránt fogékony ifjúsági mozgalmak anyagi bázisát többek között Soros György amerikai üzletember és a Mihail Hodorkovszkij által alapított Nyílt Oroszország nevű szervezet biztosítja.

Kétségtelen, hogy az északi térség Oroszország fontos gazdasági forrása: a tavaly kitermelt 443 millió tonna olajból 340-et "finnugorok lakta térségben" emeltek ki. A 620 milliárd köbméter földgázból pedig 580-at. Az ágazat az orosz export 55 százalékát teszi ki. Kérdéses azonban a finnugor szeparatizmus valóságalapja: a különböző finnugor népek Oroszország lakosságának alig 1 százalékát, másfél millió főt tesznek ki. A kis népesség mintegy 2,5 millió négyzetkilométeres területen él. A törvény ellenére ma sincsenek a Mari Köztársaságban mari nyelvű közép- és felsőoktatási intézmények. Számos ellenzéki lap csak a köztársaságon kívül láthat napvilágot. Az EP május 12-i állásfoglalása szerint visszaélésekkel terhelt volt a tavaly decemberi helyi elnökválasztás. A szervezet ennek gyors kivizsgálását követeli az orosz szövetségi hatóságoktól.