A Yukos május 31-én kilenc évi szabadságvesztésre ítélt volt vezetője egyebek között erről beszélt a Vedomosztyi című orosz napilap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában, azt állítva, hogy a Yukos szétveréséért nem Roman Abramovicsot, hanem Igor Szecsint, az elnöki hivatal helyettes vezetőjét terheli a felelősség.

Hodorkovszkij szerint a Yukos-ügyből két tanulságot vonhattak le az orosz nagyvállalatok vezetői és tulajdonosai. Először is a pénz nem több a jólét egyik eszközénél, a nagy vagyon nem varászszer, amelynek segítségével bármilyen problémát meg lehet oldani. A másik pedig az, hogy nem szabad a kivételezésben reménykedni; ha igazságos és törvényes elbánást akarnak, akkor építsék ki az igazságosságon és a jogon alapuló államot, alakítsák ki, kövessék és védjék meg a szabályokat. 

A két évvel ezelőtt Oroszország leggazdagabb embereként számon tartott üzletember úgy látja, hogy a Kreml részéről nem fenyeget a Yukos olajtársaságéhoz hasonló bírósági leszámolás. A tulajdon újraosztásáért vívott küzdelemben azonban nem a Kreml az egyetlen játékos. Elképzelhetőnek tartja, hogy a "félig privatizált" bíróságok, belügyi szervek és ügyészségek a közeljövőben más olajmágnást is börtönbe küldenek vagy megölnek.

Az állam és a vállalkozók közötti kölcsönös bizalom megszűnt, így a Kreml már hiába kínál valamiféle megnemtámadási paktumot az üzleti elitnek. "Semmiféle paktum nem segít addig, amíg a hatalmat le nem váltják, és a nagytőke nem tesz néhány döntő fontosságú lépést a társadalom felé, ideértve a privatizáció törvényesítésének kezdeményezését" - mondta. Hodorkovszkij annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hatalomnak és az üzletnek nem szabad összefonódnia, de ez nem jelenti azt, hogy az üzleti élet képviselőinek nincs joguk megvédeni politikai érdekeiket. Úgy vélte, hogy a Yukos-ügy mit sem változtatott azon a helyzeten, amely a 90-es éveket is jellemezte: a végrehajtó hatalom struktúráit üzleti érdekek mozgatják, tovább nőtt a cinizmus, és a modern orosz kapitalizmus alapját a durva erő alkalmazása képezi.

Mint mondta, meglepte, hogy "zsidó származású gazdag emberként" milyen nagy támogatást kapott egyszerű emberektől egész Oroszországból. A liberális erők és az értelmiségi körök mellett még korábbi ideológiai ellenfelei, köztük a kommunista párt és Rogyina (Haza) képviselői is kiálltak mellette.

(MTI)