"Ha kívánják, százszor is elmondom: nem csak és nem elsősorban a magyar cégek ellen folynak munkaügyi razziák Németországban", szögezte le a magyar vállalkozásokat sújtó hatósági intézkedések hátterének feltárására és "a helyzet eszkalálódásának megakadályozására" életre hívott magyar-német vegyes bizottság szerdai ülésén Georg Wilhelm Adamowitsch gazdasági és munkaügyi államtitkár Budapesten. Később elmondta, hogy Németországban politikai kérdés a munkanélküliség kezelése, a német kormányzatnak elsősorban saját munkavállalói előtt kell számot adnia arról, miért engedi át az amúgy is kevés munkalehetőség egy részét a külföldieknek. "Az országot sújtó nagy munkanélküliség ellenére szívesen látjuk önöket, a magyar cégeket és munkavállalókat egyaránt Németországban, de csak azokat, akik betartják a törvényeinket."

Bár a Népszabadság munkatársán kívül mások is megkérdezték, hogy "ha nem kifejezetten a magyar cégek ellen irányulnak a razziák, miképpen értékeljük a Szövetségi Munkaügyi Hivatal 2004 nyarán kelt átiratát, amely kifejezetten a magyar szerződések vizsgálatára adott iránymutatást a SoKo akciókat irányító vámhatóságnak", Adamowitsch államtitkár nem válaszolt. Amikor a birtokunkban lévő iratból idéztünk, azt mondta, nem ismeri a kérdéses levelet. Információhiányra hivatkozott akkor is, amikor arról kérdeztük, miképpen követhet el társadalombiztosítási csalást a kiküldetésben dolgozó magyar cég Németországban, amikor a bajor egészségbiztosító lapunkban korábban már nyilvánosságra hozott álláspontja szerint ott nem is kell járulékot fizetnie, mivel a kiküldetés ideje alatt a dolgozók magyarországi biztosítása érvényes.

Adamowitsch leszögezte: a független német ügyészség joga eldönteni, hogy mely cégek vezetőivel szemben emel vádat, s melyekkel szemben szünteti meg az eljárást. Egy kérdésre válaszolva azt azonban elismerte, hogy a megalapozatlanul megvádolt cégek és vezetőik Németországban kártérítésre jogosultak.

A vegyes bizottság a szeptember közepén esedékes németországi választásokig már nem ül össze. A szerdai megbeszélésen a német fél ismételten felvetette, hogy a jövőben csak azok a magyar cégek kaphassanak engedélyt az államközi egyezmény alapján németországi megbízási szerződéses munkavégzésre, amelyek árbevételüknek legalább a negyedét Magyarországon termelik meg. Miként a korábbi találkozókon, e javaslatot most is elutasította a magyar delegáció. A Gilyán György gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár által vezetett magyar küldöttség ezzel szemben a SoKo akciók állásáról kért érdemi tájékoztatást. Adamowitsch azonban erre csak annyit mondott, hogy 47 magyar cég ellen indult eljárás, néhány esetben már megszüntették a nyomozást (és bűntelennek találták a cégeket és azok vezetőit - A szerk.), a folyamatban lévő ügyekben pedig az ügyészség jogosult dönteni.

A tanácskozáson végül csak abban állapodtak meg, hogy a nyári szabadságolások után szakmai munkacsoportokban folytatják a munkát. A cél az, hogy mindkét országban ugyanazt értsék az államközi egyezményben használt fogalmak és előírások alatt. Magyar részről azonban érzékeltették, a szeptember közepén tartandó németországi választásokig nem remélnek áttörést. S hogy azután mi történik, az már nem kis részben a választások kimenetelén múlik. Anynyi bizonyos, s ezt német részről is elmondták, bármilyen kormányt választ Németország, a feketemunka elleni küzdelem továbbra is az egyik legfontosabb belpolitikai kérdés marad.

A német és a magyar államtitkár a találkozó kezdetén