Megfontolt pályaválasztás
A felvételi ponthatárok közzététele sokak számára okozott örömet, de jócskán akadtak olyanok is, akik az idén nem jutottak be egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. Az első sokkot követően valószínűleg sokan döntenek majd a pótfelvételi mellett, de lesznek olyanok is, akik inkább a munka világát választják, s a munkaügyi kirendeltségeken jelentkeznek. Mielőtt azonban megrohannák az egyetemek, főiskolák tanulmányi osztályait az ingyenes jelentkezési lapért, az idei ponthatárok ismeretében érdemes jól átgondolniuk, pontosan mit is szeretnének tanulni. Tényleg azt szeretnék-e, és ott, ahová elsőként adták be a B lapjukat, továbbá aziránt is tanácsos érdeklődniük, hogy a vágyott végzettség megszerzése után lesz-e esélyük elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Több felmérés is tanúsítja, hogy nem ez az első szempont, amit a legtöbb pályaválasztás előtt álló figyelembe vesz döntésénél, ellentétben a gazdaság elvárásaival.
Az alapos tájékozódás azért fontos, mivel ebben az évben már csak egyetlen szakra, szakpárra adható be pótfelvételi - a beadási határidő augusztus 12.
A másik lehetőség az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzés. Erre általában a diákok a biztonság kedvéért jelentkeznek, s többnyire ugródeszkának használják a felsőoktatás felé. Ide a képzés jellege miatt egyszerűbb bejutni. A legtöbben utána újra megpróbálják az eredetileg kinézett szakot, miközben szakképzettséget szereznek, amellyel el tudnak helyezkedni.
Júliusban és augusztusban megszaporodnak az újságokban a felsőoktatási intézmények, felnőttképző cégek hirdetései, amelyek kivétel nélkül piacképes szakmát, végzettséget adó tanfolyamokat, képzéseket ajánlanak. Mivel a képzési piac alapvetően kínálati, és sokszor súlyos tízezreket kell kifizetni a kurzusokért, ajánlatos utána- érdeklődni, hogy elvégzése után milyen eséllyel pályázható meg akár egy felsőoktatási hely, akár egy munkahely.
S bár az elmúlt fél évben minden korábbinál több szó esett arról, hogy hiányszakmák vannak, s nem a gazdasági igényeknek megfelelő a pályakezdők szakmaválasztása, fölkészültsége, az idén sem a munkaügyi, sem az oktatási tárca nem készített a probléma orvoslására olyan kiadványt vagy adatbázist, amely összefoglalná az országos igényeket, és eligazítaná a képzési ajánlatok között a fiatalokat.
Az Állami Foglalkoztatási Hivatal (ÁFSZ) honlapján ugyan elérhető a túltelített, illetve hiányszakmák adatbázisa, de az a rövid távú - három hónapos - munkaerő-piaci igények fölmérésén alapul, ennél pedig a legtöbb képzés tovább tart.
A döntésben segíthetnek a munkaügyi kirendeltségek, központok és a foglalkozási információs tanácsadó irodák pályakezdőknek kínált szolgáltatásai. Ezek év közben is bármikor felkereshetők e célból. - A felvételi időszak után, különösen pedig nyár végén, a kirendeltségeken a szokottnál több munkatárssal készülnek az érdeklődő pályakezdők fogadására, tájékoztatására, a képzések kiválasztására. Egyéni konzultációra, pályaorientációra is van lehetőség - mondja Fekete László, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. Szerinte a fiataloknak érdemes átböngészniük például a palyakezdo.hu és az epalya.hu oldalakat.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat weblapján az országszerte a kirendeltségeken bejelentett üres álláshelyek adatbázisa ugyancsak jó szolgálatot tehet a fiataloknak. Például ha az érdeklődésüknek, igényeiknek leginkább megfelelő állásokat, foglalkozásokat kilistázva egy összetett kereséssel utánanéznek, hogy országszerte vagy éppen a lakhelye közelében hány beosztást hirdettek meg a munkaadók az adott szakmákban. S ha egy efféle kutatást követően határozott elképzeléssel keresi fel a pályakezdő a munkaügyi szervezetet, regisztráltként hamarabb kezdhet támogatott képzést - ezek általában egy évnél rövidebbek -, illetve kaphat munkaerő-piaci támogatást is. Ha valaki az állandó lakhelyétől távol, az ország másik felén talál őt érdeklő munkát, arra is van lehetőség, hogy a kirendeltség anyagilag is támogassa elképzelését.
Az országban több településen is működik olyan munkaügyi iroda, amely csak a pályakezdők gondjaival foglalkozik. Az itt dolgozó szakemberek többek között segítenek feldolgozni az eredménytelen felvételi okozta sokkot, valamint önismereti tesztek segítségével arra is rávezethetik az érdeklődőt, hogy valóban alkalmas-e az általa kiválasztott foglalkozásra. Általában abban is a fiatalok segítségére vannak, hogy a következő évre munkát, gyakorlati helyet találjanak maguknak. A gyakorlat azért is fontos, mivel egyrészt jól mutat az önéletrajzban, másrészt segítségével a kiválasztott szakterületet is jobban megismerheti a pályakezdő, s a következő felvételi jelentkezéskor már jobban meg tudja majd ítélni, hogy tényleg azt a szakmát szeretné-e elsajátítani. Ha igen, s a felvételi is sikeres lesz, akkor a továbbiakban könnyebben tud majd az érdeklődésének megfelelő szakirányt, tantárgyakat választani.
- Tapasztalataink szerint a munkáltatók országszerte egyre inkább a középfokú végzettséggel rendelkező szakképzett munkavállalókat keresik, s mind kevesebb szakképzettséget nem igénylő állásajánlat érkezik - ismerteti Fekete László. Elmondása szerint elsősorban gépipari, illetve fémmegmunkáló szakmunkásokat - hegesztőt, forgácsolót, gyártósori gépkezelőket, öszszeszerelőket - keresnek a munkaadók, a meghirdetett adminisztrációs állások száma gyakorlatilag nem változik, szellemi munkakörökbe pedig leginkább mérnököket keresnek.
A munkaügyi kirendeltségek képzései iránt azért is érdemes lesz az ősszel érdeklődni, mivel a kormány száz lépés programjának munkaügyi pontjai között a felnőttképzés reformja is szerepel. Ennek egyik legfontosabb újdonsága, hogy úgy változtatják meg a felnőttképzés normatív támogatását, hogy csak azok a képző cégek kaphatják ezt meg, amelyek igazolják, hogy a képzés végén el is tudott helyezkedni hallgatójuk. Ezért érdekük lesz majd a munkaadókkal a mind szorosabb együttműködés azért, hogy a felmerülő munkaerőigényeket leginkább kiszolgáló kurzusokat indítsanak. Ha ezt az előírást a képző cégek, intézmények nem teljesítik, a már kifizetett támogatást nem kéri vissza az állam, azonban ezt követően évekig nem részesülhetnek hasonló normatív támogatásban.
Életen átívelő stratégia
Jelenleg is zajlik az életen át tartó tanulásról a munkaügyi és az oktatási tárcák által készített stratégia társadalmi vitája. Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságának múlt heti ülésén a munkaadói oldal többek között azt kifogásolta, hogy a tervezet elvész a részletekben, és nem jelöli ki azt a néhány fő feladatot, amelyre koncentrálni kellene. Solti Gábor, az Iposz képviselője szerint fontos lenne, hogy végre felhagyjon a szaktárca a szakképző intézmények 9.,10. osztályaiban a közismereti tárgyak erőltetésével. Ehelyett mind a munkaerőpiac, mind a fiatalok szerint szükséges már ekkor az adott szakma alapozása, illetve a gyakorlat. Még jobban kellene ösztönözni a vállalkozásokat a tanulók fogadására, gyakorlati oktatására - ezt vélhetőleg nagyobb adókedvezményekkel lehetne elérni.
Szerinte a stratégiának foglalkoznia kellene azzal is, hogy miként indulhatnának valamennyi szakterületen rövid, gyakorlatorientált képzések, továbbképzések. A vállalkozóknak és a munkavállalóknak is erre lenne szükségük. - Nemcsak a többféle szakma elsajátítását jelenti az egész életen át tartó tanulás, hanem azt is, hogy egy adott szakma birtokában időről időre el kell sajátítani az adott szakterület legújabb ismereteit - jelentette ki Solti Gábor.
Logoda Zoltán, az oktatási tárca főosztályvezetője egyebek között arról szólt a fórumon, hogy a tervezet kimunkálásához nem állt rendelkezésükre a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban készülő, az egész gazdaság versenyképességét tárgyaló stratégia. Ezért úgy kellett a javaslatot kidolgozni az egyének versenyképességének, esélyegyenlőségének javítására, hogy ezt nem tudták az egész gazdaság versenyképességi követelményeihez igazítani.
