Utaztak a magyar cégekre
Egy lapunk birtokában lévő dokumentum szerint a Szövetségi Munkaügyi Hivatal már 2004 augusztusában jelezte a feketemunka elleni határozott fellépéssel megbízott német vámhatóságnak: a magyar-német államközi egyezmény alapján Németországban munkát végző vállalkozások tevékenységét a kontingenst kiadó szervezet engedélyezi. Az engedély kiadásának feltétele "az anyaországban folytatott gazdasági tevékenység".
"... az anyaországban végzett gazdasági tevékenység alapjában véve elegendő ahhoz, hogy a céget az egyezmény szerint minősítsék, még akkor is, ha a német vámhatóság adatai szerint annak mértéke a teljes forgalom 4,1 százalékát sem teszi ki."
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal fenti közlésének az ad jelentőséget, hogy a 2004 áprilisában elrendelt SoKo Pannonia akcióban a német hatóságok egyebek között éppen azzal a váddal illettek több, Németországban az államközi egyezmény alapján is dolgozó magyar céget, hogy nincs, vagy csak elenyésző mértékű a hazai tevékenységük.
A SoKo-akciócsoportok - miként arról lapunk már többször beszámolt - 2004 áprilisát követően közel félszáz magyar vállalkozásra csaptak le, s tartottak állig felfegyverzett kommandósok fedezete mellett házkutatásokat. Magyar cégvezetőket tartóztattak le hoszszabb-rövidebb időre. Zárolták a cégek és vezetőik bankszámláit, sőt, egy érintett vállalkozó elmondása szerint a magyar vállalkozásokkal szerződött német cégeknek is megtiltották, hogy a magyaroknak pénzt utaljanak. Négy hónappal az akció megindítása után azonban egy konkrét ügy kapcsán azt közölte a hivatal a vámhatósággal: "az eddig rendelkezésre álló tények nem elegendőek ahhoz, hogy a vállalkozást jelen pillanatban kizárják a vállalkozói szerződési eljárásból". Továbbá "olyan dokumentumok, amelyek igazolnák, hogy a cég munkavállalókat szerződések teljesítésére Németországban másoknak átenged (azaz tiltott munkaerő-átengedést követne el), nem állnak a vámhatóság rendelkezésére". Annak ellenére, hogy számos céggel szemben ezt a vádat is megfogalmazta a SoKo-akciócsoport.
A munkaügyi hivatal ugyanakkor azt javasolta a vámhatóságnak, hogy a jövőben az európai jogszabályok megsértése címén kezdeményezzen eljárást. "Ezt a javaslatot minden magyar vállalkozói szerződésben dolgozó magyar cég szerződésére lehet alkalmazni, amelyeket a vámhatóság a Pannonia nyomozási akció keretében vizsgált".
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal idézett javaslata félreérthetetlen cáfolata Georg Wilhelm Adamowitsch német gazdasági és munkaügyi államtitkár korábbi nyilatkozatának, miszerint nem a magyar cégek kiszorítása a németországi munkaügyi razziák célja. Adamowitsch legutóbbi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: 400 ezer razziát hajtottak végre, s ezeknek csak a töredéke érintett magyar vállalkozásokat. Ez minden bizonnyal így is van. Ám éppen a Szövetségi Munkaügyi Hivatal átiratából derül ki, hogy - pontosan nem tudni miért - a német hatóságok "utaztak" a magyar cégekre, s miután az első razziák alkalmával nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni ellenük, a SoKo Pannonia után egy évvel, 2005 áprilisában megindították a SoKo Bunda akciót.
Adamowitsch államtitkár ma ismét tárgyalóasztalhoz ül Budapesten Gilyán Györggyel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkárával. Még nem tudni, hogy a SoKo-akciók hátterének feltárására és következményeik rendezésére összehívott vegyes bizottság napirendjén szerepel-e majd a munkaügyi hivatal idézett átiratának megvitatása. Vagy éppen a bajor egészségbiztosító levelének megtárgyalása, amely a német vámhatóság álláspontjával ellentétben tartalmazza: a kiküldetésben dolgozó magyar cégeknek csak Magyarországon kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük, Németországban nem.
A vegyes bizottság korábbi megbeszélésén mindenesetre Adamowitsch egyértelművé tette: a kormánydelegáció a folyamatban lévő büntetőügyekről nem tárgyal, mert azokra nincs ráhatása. A magyar fél viszont - a SoKo- akciókban érintett cégek nyomására - aligha fogadhatja el a német módosító javaslatokat addig, amíg a folyamatban lévő ügyek nem rendeződnek. Már csak azért sem, mert az eddig befejezett ügyek többsége nem a német hatóságok igazát bizonyították.
