Miskolc-Madrid-Quito
Négy magyar fiatal, aki a hirdetésre jelentkezett, egy ideje ecuadori börtönökben raboskodik kábítószerrel való visszaélés vádjával, ítélet még nem született esetükben. Két másik magyar (igaz, nem borsodi illetőségűek) ugyancsak kábítószerfutárként már néhány éve lebuktak Ecuadorban, s nyolc- illetve tízéves börtönbüntetését tölti. A miskolci "vonal" alighanem régebbi keletű, hiszen éppen a munkaajánlat helyszínén, Spanyolországban ítéltek el még 2001-ben és 2002-ben négyet a miskolci "körhöz" tartozók közül kábítószer-csempészésért hat és kilenc év közötti büntetéssel. Mint lapunk értesült, ketten - az ítélet kétharmadát letöltve - azóta már hazautazhattak. A spanyolországi börtönviszonyok jónak mondhatók, még a magyarországihoz viszonyítva is, nem beszélve az ecuadori állapotokról. Így aztán akik Spanyolországban buktak le, nem is igen kértek segítséget otthonról. Az ecuadori magyarok és különösen aggódó hozzátartozóik viszont immár a nyilvánossághoz fordultak.
Lapunk keddi számában közöltünk telefonbeszélgetést egy Guayaquilben raboskodó magyar fiatalemberrel, aki drámai helyzetről, fogolytársai által pénzzsarolási céllal történő megkínzásáról adott számot. Most egy apa nyilatkozik, aki évente több hónapot tölt Quitóban, hogy fia közelében lehessen és segítsen neki, mint mondja, eredménynyel. A többi magyar érdekében szól: szerinte számos más európai ország diplomáciája jóval többet tesz Ecuadorban bebörtönzött állampolgáraiért. A Külügyminisztérium illetékesének reagálását ugyancsak ismertetjük.
Az ecuadori börtönökben kábítószer-csempészet miatt fogva tartott magyar fiatalokat mi-
előbb biztonságos körülmények közé kell juttatni testi és lelki épségük megóvásának érdekében - mondta érdeklődésünkre az a budapesti orvos, aki az utóbbi hetekben valamennyi ott raboskodó magyar foglyot meglátogatta.
A sebész szakorvos szerint a fogva tartott fiatalemberek egészsége károsodhat, ha huzamosabb időn át a jelenlegi körülmények között maradnak. Szerinte az ecuadori börtönökben raboskodó hat magyar állampolgár közül egyedül az ő huszonnégy éves fiának kielégítő az elhelyezése. Fia ugyanis egy olyan kis létszámú pavilonba került, ahol megkülönböztetett ellátásban részesülnek a fogvatartottak. Az orvosnak - elmondása szerint - több mint egy évig tartó utánjárásba és több ezer dollárjába került, hogy fiát abba a részlegbe helyezzék át, ahol rangjuktól megfosztott tiszteket, bukott politikusokat és befolyásos üzletembereket tartanak fogva - a lehetőségekhez képest legjobb körülmények között. A többi magyar fogolyért viszont szerinte okkal aggódhatnak hozzátartozóik, elhelyezési körülményeik ugyanis hosszú távon kimerítik, felőrlik az emberi szervezet tartalékait.
Az orvos három évvel ezelőtt részben feladta budapesti praxisát, és lakást bérelt az ecuadori fővárosban, Quitóban, hogy gyermeke közelében lehessen. Évente legalább nyolc hónapot tölt a latin-amerikai ország fővárosában, hetente háromszor látogatást tesz a börtönben - pénzzel és időközben kialakított kapcsolataival még azt is elérte, hogy a karácsonyi ünnepeket együtt tölthette fiával úgy, hogy ő is bent aludt a zárkában.
Az ecuadori körülményeket jól ismerő férfi azt mondja: a zárkák nagy részében a bolti tolvajokat összezárják a sorozatgyilkosokkal. A zsúfolt cellákban az európai foglyok különösen védtelenek, hiszen nincsenek helyi kapcsolataik, akár csak közvetett módon védelmet biztosító rokonaik, barátaik. Az európai foglyokat ezért a legtöbb latin-amerikai fogoly szabad prédának tekinti, zsarolja, ha pedig nincs pénzük, megalázza őket. A kiszolgáltatottságot a fillérekért adott, erőszakkal kínált kábítószerrel teszik teljessé. Mint mondja, az ecuadori börtönökben uralkodó körülmények miatt már eddig is több európai rab veszítette életét.
A lapunknak nyilatkozó orvos szerint fontos lenne, hogy az utóbbi hónapokban elfogott huszonéves miskolci fiatalemberek legalább a börtönklinikának nevezett egészségügyi részlegbe kerüljenek át. Lényegesnek nevezte azt is, hogy a fővárostól 500 kilométernyire fekvő guayaquili börtönből Quitóba szállítsák az ott fogva tartott két magyar rabot. Egyikük, egy tavaly karácsonykor elfogott húszéves miskolci alpinista-technikus áthelyezését már kétszer is kérték, az ügyben azonban semmilyen érdemi előrelépés nem történt. Az idén március 2-án a börtönben látogatást tett Sándor István bogotái magyar konzul kérte a fiatalember áthelyezését, április 8-án pedig a lapunknak nyilatkozó orvos és a fiatalember Ecuadorba kiutazott apja közösen adták át az áthelyezésért folyamodó kérvényt Edy Enriquez börtönigazgatónak. (Az említett igazgatót - az orvos elmondása szerint - a múlt hónapban meggyilkolták, a lakása előtt ismeretlenek lelőtték.)
A budapesti sebész hangsúlyozta: a magyar diplomácia az eddiginél többet is tehetne az ecuadori börtönökben fogva tartott magyar állampolgárok jogainak és emberi méltóságának biztosításáért. A quitói börtönben gyakran látni a honfitársaikat látogató német, spanyol és román diplomatákat. Tudomása szerint külföldi diplomaták gyakran panaszt tesznek a honfitársaikat ért sérelmek miatt, különböző beadványokat, kérelmeket terjesztenek elő helyzetük javítására, s ezzel egyfajta nyomást gyakorolnak az ecuadori hatóságokra. A magyar diplomácia - az orvos véleménye szerint - ehhez képest csekély mértékű aktivitást mutat, ami azonban csak részben magyarázható azzal, hogy Magyarországnak Ecuadorban nincs külképviselete, és a diplomáciai teendőket egy magyarul nem beszélő tiszteletbeli konzul látja el.
Az ecuadori tiszteletbeli konzul és a bogotái magyar konzul 2005. március 2-án meglátogatta a guayaquili börtönben fogva tartott húszéves miskolci fiatalembert, és kérték Quitóba történő átszállítását, majd március 11-én a Külügyminisztérium ez ügyben bekérette az Ecuadori Köztársaság budapesti nagykövetségének konzulját. (Az átszállítás azóta sem történt meg.) Ezt követően a tiszteletbeli konzul június 1-jén meglátogatta a quitói börtönben fogva tartott miskolci foglyokat.
- Több szülővel találkoztam, s teljesen megértem őket, ha elégedetlenek, mert valóban vajmi kevés vigasz, amit tudunk nyújtani. Az elvárások messze meghaladják a Külügyminisztérium lehetőségeit, amelyeket valóban nagyrészt behatárol, hogy nincs követségünk Ecuadorban - mondta lapunknak dr. Takács László, a Külügyminisztérium konzuli és igazságügyi együttműködési főosztályának vezetője. Az említett, a guayaquili börtönben lévő fiatalember átszállítási kérelmét a Külügyminisztérium viszont napirenden tartja, a bogotái követség, a quitói tiszteletbeli konzul is, miként Budapesten az ecuadori ügyvivőn keresztül is folyamatosan sürgetik az engedélyt. Lapunk telefonon beszélt Sándor István bogotái konzullal, aki közölte, hogy legutóbb múlt szombaton érdeklődött telefonon a guayaquili magyarok állapota felől a börtönhatóságnál.
Mint tegnap már beszámoltunk, a miskolci drogfutárok kiutazásának megszervezésével kapcsolatban öt személyt gyanúsít a Nemzeti Nyomozó Iroda. Ketten közülük előzetes letartóztatásban vannak, három személy ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozók szerint az ügyben központi szerepet játszhat az a miskolci asszony, aki nigériai élettársával közösen szervezte az utazásokat. A jelenleg külföldön tartózkodó miskolci asszony védőügyvédje, Lichy József lapunknak azt mondta: ügyfele határozottan cáfolja, hogy közreműködött volna a miskolci drogfutárok kiutazásának megszervezésében.
A Külügyminisztérium nem tart számon külön adatot a külföldön kábítószer-bűncselekményekért elítélt magyar állampolgárokról. A minisztérium adatai szerint egyébként 2004-ben 874 magyar állampolgárt vettek külföldön őrizetbe, közülük 644 ellen indult bűnvádi eljárás. Az esetek csaknem fele (300) közlekedési bűncselekmény - mondta el lapunk kérdésére dr. Takács László, a Külügyminisztérium konzuli és igazságügyi együttműködési főosztályának vezetője.
