Cigánypárt: mérsékelt lelkesedés
Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e közösen gondolkodni, és egy új, saját politikai szövetséggel részt venni a következő választásokon - írta a legnagyobb cigány szervezetek vezetőinek elküldött levelében ifjabb Bogdán János, a Lungo Drom alelnöke, az Országos Cigány Önkormányzat képviselője.
Még mielőtt egy roma választási szövetség létrehozásáról beszélnénk, érdemes tisztázni: cigány pártok jelenleg is vannak. A Demokratikus Roma Párt például Dunakeszin alakult meg, a Magyarországi Romák Demokratikus Pártjának a Heves megyei Poroszlón található a székhelye, de különböző roma pártszerveződések jöttek létre Bátaszéken, Szolnokon és a fővárosban is. Ezekről azért hallani keveset, mert nincs politikai súlyuk. A legutóbbi parlamenti választáson némelyik roma szervezetnek sikerült ugyan egy-két jelöltet elindítania, de a "futottak még" kategóriából egyikük sem tudott kitörni. Tavaly, a szécsényi időközi választáson viszont idősebb Gáspár Győző egészen jól szerepelt, az első fordulóban közel 11 százalékot ért el. Igaz, ő függetlenként indult, és az sem biztos, hogy a roma közéleti személyiségek mindegyike szívesen venné, ha Győzike-apukához hasonlítanák.
Ifjabb Bogdán János szándéka nyilvánvalóan egy olyan tekintélyes cigány szövetség létrehozása, amely képes önállóan bejutni a parlamentbe. Ez sok mindentől függ - például a részvételi aránytól -, de azt alighanem jól látja a Lungo Drom alelnöke, hogy a roma szervezeteknek csak akkor lehet esélyük, ha nem forgácsolják szét az erejüket.
A lapunk által megkeresett cigány politikusok körében vegyes fogadtatásra talált az ötlet. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke szerint nem új keletű felvetésről van szó, az elmúlt években több hasonló javaslattal is megkeresték. Kezdeményezni fogja, hogy rövid időn belül jöjjön létre egy olyan tanácskozás, ahol a roma szervezetek vezetői érdemben tudnak tárgyalni erről. Kolompár úgy tapasztalja, hogy a téma iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Dógi János, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének vezetője - akit néhány hónapja az MSZP roma tagozatának elnökévé választottak - fontosnak tartaná, ha a roma politikusok a "nemzeti minimumnak" tekintett alapvető kérdésekben képesek lennének megállapodni. De azt nem hiszi, hogy a politikai nézeteiket tekintve (is) különböző cigány szervezetek között választási szövetség jöhet létre.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője a cigányság jelenlegi helyzetében mindenfajta összefogást és közös fellépést támogat, azonban elvileg ellenzi az etnikai alapú politizálást. A túlnyomórészt szegény romáknak ugyanaz az érdeke - mondta -, mint a társadalom többi leszakadó, kirekesztett rétegének. Varga József, a Fidesz roma származású parlamenti képviselője meglepődve értesült ifjabb Bogdán János kezdeményezéséről, hiszen - hívta fel a figyelmet - pillanatnyilag érvényes együttműködési megállapodás van a Lungo Drom és a Fidesz között. Hosszú távon azonban egyetért azzal, hogy a cigányság önálló politikai erőként fellépve gondoskodjon a saját képviseletéről. Ám ahhoz, hogy ez megvalósuljon - vélekedett Varga József -, még legalább nyolc-tíz évnek el kell telnie.
Az SZDSZ listájáról - Hága Antónia és Horváth Aladár személyében - két roma képviselő került be 1990-ben a parlamentbe. Még ugyanebben a ciklusban képviselői poszthoz jutott az MSZP-s Péli Tamás is, aki egy haláleset miatt megüresedett mandátumot töltött be. 1994-ben az SZDSZ csak Hága Antóniát indította. Rajta kívül Péli Tamás is bekerült, de ő nem sokkal később meghalt. 1998 és 2002 között nem volt cigány képviselő az Országgyűlésben, most viszont négy is van: Teleki László a szocialisták színeiben jutott be, míg Farkas Flórián, Lukács Mihály, Varga József a Lungo Drom és a Fidesz szövetségének köszönhetően kapott mandátumot.