Találkozójuk előzménye, hogy az MSZP jogi és közigazgatási tagozata ismét sürgette: teremtsék meg a gyűlöletbeszéd szankcionálásának feltételeit. A felvetést támogatásáról biztosította a kormányfő is. A miniszterelnök nem zárja ki az alkotmánymódosítás lehetőségét sem. Ezzel arra utal, hogy az AB több határozatában is kimondta: alkotmánysértő lenne, ha az emberi méltóságot becsmérlő vagy megalázó kijelentéseket önmagukban büntetnék.

- Meg kell teremteni az alkotmányos lehetőségét annak, hogy mindazok elégtételt kaphassanak, akiket azért ér sérelem, mert valamely kisebbséghez tartoznak - mondta kérdésünkre Petrétei József igazságügy-miniszter. Petrétei közölte, hogy több irányban is vizsgálódnak, és kísérletet tesznek a gyűlöletbeszéd elleni fellépés büntető-szabálysértési és polgári jogi lehetőségeinek feltárására. A közösség elleni izgatás ma a Btk.-ban a közrend elleni bűncselekmények között található, és részben ez magyarázza, hogy a gyűlöletbeszéd szankcionálására csak igen korlátozott körben van lehetőség. A gyűlöletre uszítás ritkán éri el ugyanis azt a mértéket, amikor az valóban a közrend közvetlen sérelmével járna. Petrétei szerint így megfontolandó, hogy ezt a tényállást a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények sorában szerepeltessék-e. Másfelől viszont a személyiségi jogok sérelme esetén sem léphet fel bárki; a bírósági gyakorlat szerint csupán azok tehetnek feljelentést, akiket tényleges jogsérelem ért. A gyűlöletbeszéd pedig általában nem egyes emberek, hanem valamely kisebbséghez tartozó személyek csoportja ellen irányul, ezért azt is vizsgálják, hogy a kollektív jogsérelem ellen milyen alkotmányos eszközökkel lehet fellépni.

Kérdésünkre Petrétei elmondta azt is, hogy az új javaslatokat már a parlament őszi ülésszakán beterjeszthetik.