Ez a szerkezet az űrállomás pályahelyzetét stabilizálja. Közben az is eldőlt, hogy a Discovery egy nappal tovább marad fenn azért, hogy egy harmadik űrséta segítségével kijavítsák az űrsikló apróbb hibáit. A sérülések súlyosságáról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint az űrsikló tökéletesen biztonságos, a NASA csupán azért állította le az űrsiklóprogramot, hogy még több pénzt csikarjon ki űrprogramjaira.

Ugyanakkor a műszaki problémákat nem lehet lekicsinyelni. 2003-ban a Columbia katasztrófáját is egy szigetelődarab okozta, igaz, akkor ez a darab az űrsiklónak csapódva apró lyukat vágott a gép testébe. A múlt heti indításkor levált darab nem érte a gépet. Ezzel kapcsolatban Wayne Hale helyettes programirányítót idézte a CNN. A szakember szerint a Columbia balesete döbbentett rá mindenkit, hogy eddig orosz rulett részesei voltak az űrsiklón utazók. 2003 elejéig szerencséjük volt, mert a szigetelődarab addig nem okozott végzetes sérülést. A Columbia katasztrófája óta dollár százmilliókat költöttek az űrsiklók fejlesztésére, és arra, hogy kivédjék ezt a problémát. A Discovery kilövése azt mutatta, hogy ezt a feladatot mégsem oldották meg. Sőt, az űrsikló egyik pontján egy kitüremkedést találtak, amelyre szintén nincs magyarázat.

Az űrsikló parancsnoka szerint az általa vezérelt gép biztonságos, visszatérhet a Földre. Ha mégsem, két megoldás lehetséges. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója szerint vagy a tartalék gép, azaz az Atlantis indul a legénységért, vagy Szojuzokkal hozzák le őket. Az Atlantis felkészítése több hétig tart, addig azonban van elég élelmiszer az űrállomáson. Az orosz Szojuzokban legfeljebb három ember fér el, ezért legalább három űrhajóra van szükség - ennek az árát vélhetően megkérik az oroszok. Jelenleg egy kapcsolódik az űrállomáshoz, további kettőt fel kell készíteni és el kell indítani.