Parlagfű ellen se pénz, se ember
Az űrfelvételekre alapozott becslések alapján a parlagfűvel fertőzött területek nagysága idén elérheti az ország 20 százalékát. A további gyomosodás megakadályozására hozott törvény már megfelelő, de a végrehajtásával továbbra is gondok vannak. Például azért, mert a Belügyminisztérium csak most készítette el az önkormányzatok számára ez ügyben alapvető fontosságú útmutatóját - nyilatkozta lapunknak Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnöke. A helyzetet nehezíti, hogy az emberek többsége a parlagfű virágzásának idején van szabadságon. Nyár közepén kevés önkormányzati munkatárs tudja ellenőrizni a helyszíneket. A létszámhiány miatt az önkormányzatok általában a bejelentéseket vizsgálják ki, önszántukból nem lépnek. Juhászné Halász Judit szerint a növényvédelmi törvény változtatásával a korábbiakhoz képest szigorodtak a kiszabható bírságok - akár kétmillió forint is lehet ez az összeg, aki nem fizet, ingatlanának tulajdonlapjára széljegyzet kerül - és a kényszerkaszálás feltételei is könnyebbé váltak. Kényszerkaszálásokra az idén 500 millió forintot különítettek el a központi költségvetésben.
A törvény végrehajtása a kisebb településeken nagy gondot jelent. Az 1400 lakosú, 310 milliós költségvetésű Csongrád megyei Felgyőn ilyen célra nincs külön pénz. Petkovné dr. Tápai Márta jegyző szerint a lakosságot inkább meggyőzik, felszólítják, mintsem büntetik. Van, akit többször is fel kell szólítani, de azért végül lekaszálják vagy a község motoros kaszájával levágják a gazt. "Mindent megteszünk, de nem vagyunk teljesen parlagfűmentesek, mert egyszerűen nem győzzük a munkát." Nincs gépparkjuk, ami erre a célra megfelelő lenne.
Tarjányi Lászlóné, Sirok- Bükkszék körjegyzője szerint a helyiek - összesen háromezren laknak a két településen - általában rendben tartják tulajdonukat. Aki mégsem, azt felszólítják. Aki a második felszólításnak sem tesz eleget, ott elindul a szabálysértési eljárás, illetve elrendelik a kényszerkaszálást. Mivel Bükkszéken strand is működik, illetve több az üdülőként használt ingatlan, gyakoribbak az ellenőrzések. Egyébként éppen az üdülőtulajdonosokkal van a legtöbb gond: az alkalmanként leruccanók nem gondozzák telküket. Aki a felszólítások ellenére sem kaszál, azt az állandó lakhely szerinti jegyzőnél feljelentik. A kiszabott bírság behajtása nem a bükkszékiek hatásköre. Az ilyen lépésnek volt foganatja, mert a következő évben már nem került sor feljelentésre. Tarjányiné elismeri: a siroki hivatal is nehezen birkózik meg ezzel az újabb feladattal.
Sződ-Csörög közös jegyzője, Matyó Ildikó lapunknak azt mondta: mindkét helyen ismerik a tulajdonosokat, tudják, hogyan érhetik el őket. Idén még csak részleges bejárás volt. Ahol kellett, fényképek készültek, illetve kimentek a felszólítások. Sződ esetében eddig barátságosabb módszert alkalmaztak: felszólítást küldtek a telkek rendbetételére. A felszólítás azonban már nem igazán hatásos, ezért határozatot küldenek, amelyben a bírságra vonatkozó kitétel is szerepel. "Végrehajtási bírság kivetésével próbálom jobb belátásra bírni a tulajdonost. Ez akár százezer forint is lehet, amit többször is kivethetek." Sződön már volt arra példa, hogy végrehajtó segítségével hajtották be a bírságot.
Egy tulajdonossal azonban nem ért el sikert a jegyző. A csörögi vasútállomás és környékének tulajdonosával, a MÁV-val. Matyó Ildikó több alkalommal is próbált illetékest találni, de mindig mással beszélt. Érdemben nem tudott előrelépni. Pedig mielőbb lépni kell, mert az uralkodó szélirány miatt általában a vasút felől fúj a szél.
