"A külföldi szakértők teljesen egybehangzóan (azt) mondták (...), az európai emberi jogi egyezményekre hivatkozva, hogy ma már új megoldásként nem fogadható az el, hogy valaki úgy kapjon állampolgárságot, hogy ezzel ne kapja meg a jogosultságok egészét" - mondta Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában című konferencián elhangzottakat felidézve a kormánymegbízott.

Tehát vagy teljes jogú állampolgárság, vagy semmilyen - szögezte le.

A kormánymegbízott utalt az Egyesült Királyság példájára, ahol ugyan hatféle állampolgárság is létezik, de - mint mondta -, ott más volt a történelmi helyzet. E megoldást a gyarmatbirodalom feloszlása indokolta, de itt sem alkalmaztak etnikai különbségtételt - tette hozzá.

Reménykedtünk abban, hogy találunk olyan megoldást, amiben valamiféle korlátozott állampolgárságot mégis meg tudunk fogalmazni, ami nem jár a magyar és az Európai Unió szociális ellátórendszerének a túlzott megterhelésével, de az utazás szabadságát elősegíti. Ez sajnos nem sikerült, ezért más utakat kell keresni - mondta.

A kormány továbbra sem gondolkodik abban, hogy magyarországi letelepedés nélkül állampolgárságot biztosítson a határon túli magyaroknak - erősítette meg korábbi közlését.

Avarkeszi Dezső szerint a munkát tehát "más irányban" kell folytatni: alkotmánymódosításra, a határon túli magyarok státuszának megfogalmazására van szükség.

Elmondta: a konferencia másik fontos témája a határon túli magyarok európai utazása volt.

Közlése szerint egy olyan, magyarországi tartózkodási engedélyt tartalmazó igazolvány kiadásában gondolkodnak, ami az Európai Unió országaiba vízum nélkül is korlátozott beutazást biztosítana.

Ez - mint mondta - az Európai Unióban teljesen elfogadott intézmény: tartózkodási engedélyt adnak ki, amely a saját országon belüli tartózkodáson túl korlátozott beutazást és tartózkodást tesz lehetővé a tagállamokban.

A konferenciát pénteken megnyitó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök négy kérdés megválaszolására kérte fel a szakértőket. Az erre adott válaszokat Avarkeszi Dezső összegezte.

1. Az európai és a magyar jog keretei között létezhet-e eltérő tartalmú, tehát többfajta állampolgárság, így például külhoni állampolgárság?
- A válasz egyértelmű nem volt - közölte a kormánymegbízott.

2. Kiadható-e a nem Magyarországon élő, de megkülönböztetett jogtartalmú (például külhoni) állampolgársággal rendelkezők számára olyan magyar útlevél, amellyel az Európai Unióban szabadon lehet utazni?
- A válasz az első kérdésből következően ugyancsak nem - mondta.

3. Lehetséges-e, hogy a Magyar Köztársaság személyi igazolványt bocsát ki a jelenlegi alkotmányban megfogalmazott magyar állampolgársággal nem rendelkezők, hanem más közjogi státusúak (például speciális állampolgárságúak) számára?
- Igen lehetséges, de a szakértők nyomatékosan felhívták a figyelmünket, hogy időben kezdjünk megfelelő tárgyalásokat az érintett szomszédos országok kormányaival és az Európai Unióval.

4. Az állampolgárságra, vagy ahhoz nagyon közeli jogintézményre vonatkozóan vannak-e olyan speciális megoldások a tagországokban, amelyek az uniós főszabálytól eltérnek, de a schengeni keretek között mégis működőképesek maradnak?
- "Erre nem kaptunk nem választ" - fogalmazott Avarkeszi Dezső.

A kormánymegbízott szólt arról is: meglepte az a bírálatözön, amit a határon túli magyar politikusoktól azért kapott, mert szakértőik nem kaptak meghívást a konferenciára.

Felhívta a figyelmet, hogy ugyanígy jártak el a tavaszi törvénycsomag elfogadásakor is: ekkor is a szakértői megbeszéléseket követően ültek asztalhoz a határon túli magyar szervezetek képviselőivel.

Avarkeszi Dezső közölte, javaslataikat néhány héten belül kidolgozzák, s várhatóan augusztus végén vagy szeptember elején kezdenek megbeszéléseket a határon túli magyar szervezetek képviselőivel.

(MTI)

Avarkeszi Dezsõ