Lassan nő a gyorsétkezés hazai kultusza
Az elhízás növekedését a világban és Magyarországon gyakran a fastfood-fogyasztás bővüléséhez szokták kötni. A TGI piackutató cég 18 országot érintő vizsgálatából az derült ki, hogy 12 államban az emberek többsége szokott gyorsétteremben étkezni. Ausztráliában és az Egyesült Államokban a legmagasabb a fastfoodot kedvelők aránya. Ezekben az országokban tíz emberből kilenc fordul meg rendszeresen gyorsétteremben, míg a fiatal (18-24 éves) férfiak körében jószerével mindenkiről elmondható ez.
A vizsgált országok közül a legkevesebben Európában és Latin-Amerikában étkeznek gyorsétteremben. Spanyolországban, Brazíliában, Csehországban és Szlovéniában a megkérdezettek kevesebb mint a fele teszi ezt rendszeresen, a magyarországi arány a legalacsonyabb, mindössze 35 százalék. A magyaroknak csaknem a fele egyetért azzal az állítással, hogy a gyorsétkezés értéktelen táplálék. Természetesen a fiatalabbak kevésbé, az idősebbek inkább osztják ezt a véleményt.
A gyorséttermi fogyasztás elterjedtségét számos tényező határozza meg, de bizonyos országokban a kényelem a legfőbb ok. Az Egyesült Államokban az emberek harmada mondja azt, hogy nincs ideje étel készítésére. Ausztrália viszont úgy élharcosa a gyorsétkezésnek, hogy ott a megkérdezetteknek csak a tíz százaléka mondja ezt.
Magyarországon is főleg a fiatalok körében hódít a gyorsétkezés. A 35 év alatti korcsoportokban legalább minden második ember jár gyorséttermekbe, az idősebb generációkban azonban ez az arány fokozatosan csökken. Nem csak a kor határozza meg a gyorsétterembe járást: a legalább érettségizettek, a jobb anyagi helyzetűek, a nagyobb településeken vagy a legalább háromfős háztartásban élők, az egyedülállók és a diákok sűrűbben járnak ilyen helyre.
Ha a 14-69 éves magyar lakosságban egészségtudatossági szempontból öszszehasonlítjuk a gyorséttermi fogyasztókat és azokat, akik nem szoktak ott enni, azt látjuk: az odajárók 61 százaléka mondja azt, hogy "néha megenged magának olyan ételeket, amelyeket ártanak", míg az ilyen helyeket kerülők fele vélekedett így.
A gyorsétkezés legtöbb országban tapasztalt népszerűsége ellenére az adatok azt is mutatják, hogy egyre nagyobb a törekvés az egészségesebb étkezésre. Erre maguk a gyorséttermek is reagáltak, hiszen Magyarországon is mind több olyan étellel állnak elő, amelyeket a fogyasztók egészségesnek tartanak. Ez rájuk is fér, hiszen a hamburgerezők 39 százaléka maga is úgy véli, hogy a junk food értéktelen táplálék.
A viszonylag kevés gyorsétkező magyar még hozhat szép profitot. A legnagyobb itteni hálózatot működtető McDonald's nemrégiben publikálta, hogy tavaly 27,4 milliárd forint árbevétel mellett 1,4 milliárd forint profitot ért el itteni éttermeiből. Az egy étteremre jutó átlagos nettó árbevétel 319 millió forint az előző évi 308 millió után. Az már a McDonald's terveiből is látszik, hogy a gyorsétkezés további dinamikus növekedésére nem lehet számítani Magyarországon. A cég az idén csak mintegy két százalékkal szeretné növelni árbevételét, és az új boltok nyitása helyett mindinkább a régiek felújítására koncentrál. Ennek során a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket célozza meg - nem okvetlen az ételválasztékkel, hanem például internetezési lehetőséggel, MP3-as lejátszókkal, plazmatévével.
