A különböző szintű állampolgárság nem elfogadható Európában - legalábbis Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint ez egyértelművé vált azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyen a kormány meghívására a téma európai szakértői vitatkoztak Budapesten.

A szombaton zárult "Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában" című kétnapos konferencia tapasztalatait összegezve Avarkeszi elmondta: szerinte nem lehet olyan állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, ami kevesebb jogosultsággal jár, mint más állampolgároké, nem lehet például választójog nélküli státust meghatározni. A konferencia résztvevői támogatták, hogy a közjogi státus és az ezekkel járó jogosultságok meghatározásakor, ha szükséges, Magyarország folytasson kétoldalú megbeszéléseket a szomszédos országokkal. Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy módosítani szükséges az alkotmányt 6. paragrafusát, amely csak annyit mond ki, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Ebben az alkotmánymódosításban lehet meghatározni a határon túli magyarok közjogi státusát, jogosultságait.

Az utazás megkönnyítésének megoldását abban látják a szakértők, hogy egy olyan igazolványt, dokumentumot kapjanak az érintettek, amely tartózkodási engedélynek minősül, és így rövid távú beutazási lehetőséget biztosít az Európai Unióba - fejtette ki a kormánymegbízott.

Hozzátette: augusztus végén, szeptember elején le lehet ülni a határon túli magyar szervezetek képviselőivel, megbeszélni a konkrét megoldási lehetőségeket.

Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a "korlátozott magyar állampolgárságról" folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Ezt jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Marosvásárhelyen. Nem is kívánta részletekbe menően elemezni a kettős állampolgárság kapcsán felvetett esetleges megoldást, mivel ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kormány terveiről. Mint mondta: még nem beszélt a magyar kormány képviselőivel, miért nem hívták meg erre a tanácskozásra a határon túli magyar szervezeteket, de szerinte ez komoly mulasztás. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Markó úgy véli, a magyar kormánypártban sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. A kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében.

Markó bírálta a magyar kormányt, hogy a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét. Ez szerinte azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására.

Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet őszre kellene összehívni - jelentette az MTI.

Avarkeszi Dezső tegnap, már a Markó-vélemény ismeretében a Népszabadság kérdéseire válaszolva elmondta: a határon túli magyarok képviselőit azért nem hívták meg, mert ez kifejezetten szakértői konzultáció volt, amelynek célja az európai modellek összevetése volt. Ugyanezért nem hívták meg a hazai politikai erők képviselőit sem.

A kormánymegbízott szerint maguk a külföldi szakértő részvevők kérték, hogy lehető legkevesebb nyilvánosságot kapjon a konzultáció. Közbevetésünkre, hogy a briteknél például léteznek különböző szintű állampolgársági formák, Avarkeszi elmondta: ezt kifogásolja is az Európai Bíróság. Mint mondta, meggyőződése - és ez a konzultáción ki is derült -, hogy ma már nem lehetne EU-konform magyar állampolgárságot adni határon túli magyaroknak, egyébiránt az EU tiltja az etnikai megkülönböztetés minden formáját az uniós polgárok között.

Ünnepélyesen felavatták vasárnap délelőtt a Segesvárhoz közeli ispánkúti Petőfi-emlékművet, amelyet 1990-ben ismeretlenek barbár módon megrongáltak. Fehéregyháza és Héjjasfalva között, az Ispánkút nevű helyen, egy forrás fölé, 1968-ban azért emeltek Petőfi Sándor tiszteletére emlékművet, mert a forradalmi harcok idején a sebesülteket ellátó Lengyel József orvos nemzeti költőnket ezen a helyen látta utoljára - vallomása szerint fedetlen fővel, fölfelé szaladni a hegyen. Az eredeti emlékművet, Hunyadi László szobrászművész munkáját az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Communitas Alapítvány támogatásával újították fel, s arra Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész bronzplakettje is felkerült. Délben Fehéregyházán, a múzeumkertben tartott ünnepségen emlékeztek meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseiről. (Kolozsvári tudósítónktól)