Varga Tamás, a Fidesz fekete báránya
Varga Tamást az elmúlt évtizedben többször is megtagadta a Fidesz, mondván, a párt hosszú évek óta semmilyen kapcsolatban nem áll vele. A történtek fényében azért elég különös ez a hűvös távolságtartás.
Ha, mondjuk, játékfilmet akarnánk forgatni Varga eddigi életéről, valahogy így nézne ki a szinopszisunk: főszereplőnk, egy ambiciózus, számokhoz értő fiatalember a véletlen folytán éppen abba a vidéki gimnáziumba jár, ahol egy későbbi kormány miniszterelnöke is érettségizik. Alig néhány év, azaz kicsivel több, mint egy diploma megszerzésére való idő van már csak hátra az előző rendszerből. A két fiatalember - főhősünk és a későbbi miniszterelnök - ismeretségéből szövetség lesz a rendszerváltozás idejére - a magukat lázadó fiataloknak nevező, párttá szerveződő egyetemista csoport tagjai lelkesen vetik bele magukat az ország politikai életébe a nyolcvanas évek végén. Amíg a későbbi miniszterelnök nagyokat álmodik, főhősünk két lábbal jár a földön, és a közös álmokhoz szükséges pénz előteremtésén fáradozik. Ám minél több pénzt szerez a közös ügyre és a közös jövőre, annál kevésbé tud a kísértésnek ellenállni. Már saját álmai is vannak, s ezeket is meg akarja valósítani - önálló jövőben gondolkodik.
Hibát vét azonban, amikor azt hiszi, a politikai hatalomban egyre feljebb kapaszkodó társai - élükön a gimnáziumi baráttal, a majdani miniszterelnökkel - a pártnak juttatott pénzek fejében, mintegy jutalékként, eltussolják a magánstiklit. Van egy határ ugyanis, amikor a törvénytelenségek sorozatát elkövető főhősünk már ballaszttá válik, a párt inkább szabadulna tőle, nem mellesleg: politikai célokra is kihasználva a helyzetet. Mivel főhősünk azokban az ügyekben is főszerepet játszott, amelyek a párt hitelét igencsak megtépázták, korábbi barátai előtérbe tolják, íme, a fekete bárány - elhatárolódnak tőle. A büntetőeljárások alá vont egykori gazdasági tanácsadóra ujjal mutogatnak, lám, lám, a legjobb körökben is előfordulnak ilyen alakok.
Aztán persze futni hagyják, az a biztos ugyanis, ha békében, messze él, és legfőképpen: ha csöndben marad.
Mindez nem a fantázia szüleménye, az események és a szereplők nagyon is valóságosak.
Varga Tamás 1963-ban született, és Orbán Viktor évfolyamtársa volt a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban. (Három évvel járt felettük Simicska Lajos, a Fidesz Varga utáni gazdasági igazgatója.) Vargát, aki a Közgázon tanult tovább, ám végül nem diplomázott le, a legendás Bibó-kollégium alapítói között jegyzik, de alapítója volt a kollégium által kiadott Századvég című folyóiratnak is. A lapot az a Századvég - később Centum - Kft. adta ki, amelynek ügyvezetői és tagjai között Orbán Viktor, Kövér László, Stumpf István, Simicska Lajos és Schlecht Csaba is megfordult, és amely céget, több másikkal együtt, évekkel később egy bizonyos Kaya Ibrahim nevű, Németországban élő török munkás vásárolt meg a tartozásaival együtt.
Varga két évig nevezhette magát a Fidesz gazdasági tanácsadójának. Ez idő alatt eleinte alapítványi és banki támogatásokat gyűjtött a pártnak, majd aktív résztvevője volt például az MDF-Fidesz közös székházügyének. Mint ismeretes, a két párt másfél milliárd forintért adta el a kilencvenes évek elején a Tiszti kaszinó épületét, ebből az összegből 690 millió illette meg a Fideszt, amelynek jelentős részével, mintegy 440 millió forinttal a később elhíresült, párthoz közelinek elnevezett cégbirodalom alapjait rakták le a fiatal demokraták. Ezek között voltak a Varga nevéhez köthető, autókereskedéssel is foglalkozó kft.-k, valamint az Orbán Viktor édesapjának többségi tulajdonában álló bányavállalkozás is.
Varga akkor lett kegyvesztett a Fideszben, amikor 1994 januárjában adócsalás és fiktív jogügyletek miatt letartóztatták. Varga a külföldről hazatelepülők vámmentességét felvásárolva hozott be drága luxusautókat az országba úgy, hogy eközben "megfeledkezett" több mint 70 millió forintnyi adó befizetéséről. Ebben az ügyében tíz évvel később - távollétében - született ítélet: két év, hat hónap letöltendő szabadságvesztés.
Varga Tamás e tíz év alatt újabb és újabb szabálytalan tranzakciókba fogott, például a dunaújvárosi önkormányzat Dunaferr-részvényeivel - de újra megbukott, megint előzetesbe zárták, majd újra kiengedték. 2002-ben nagy vagyoni hátrányt okozó orgazdaság és magánokirat-hamisítás miatt újabb két év hat hónap börtönt kapott. Bűnlajstromának ezzel azonban még mindig nincs vége.
Varga nevéhez köthető ugyanis az elmúlt évtized legnagyobb áfacsalása is. Irányításával egy cégcsoport 1996 és 1999 között látszatberuházásokra több milliárd forint áfát igényelt vissza hamis számlázással. Az ügy egyik kínos pontja, hogy a legnagyobb összegű áfa-visszatérítések éppen arra az időszakra estek, amikor Simicska Lajos volt az adóhivatal elnöke.
Tegyük ehhez még hozzá, hogy Varga Tamás az Orbán-kormány idején, 2000-ben hagyta el Magyarországot úgy, hogy két ügyben is vádlott volt bíróságok előtt - az egyikben akkor első fokon már el is ítélték -, illetve a harmadikban az előbb említett többmilliárdos áfacsalással gyanúsították.
Varga előbb Prágában élt - állítólag hamis papírokat szerezve - a családjával, majd 2003-ban Amszterdamba költözött át, miután a magyar rendőrség üldözőbe vette, a cseheknek viszont nem sikerült elkapniuk őt. (Meglehetősen furcsán, gyakorlatilag a rendőrök orra elől szökött meg.) Itthoni kapcsolatait figyelve bukkantak a nyomozók ismét rá - néhány hónappal ezelőtt a holland rendőrség végül kiadatási őrizetbe vette. Az elmúlt hét csütörtökén aztán civil ruhás kommandósok kísérték haza. Őrizetbe vették, majd másnap előzetes letartóztatásba helyezték.
A kérdés az, hogy miért csak előzetesbe, hiszen már börtönbüntetésre is ítélték? Azért, mert távollétében ítélték el, így védekezési lehetőségei korlátozottak voltak. Az uniós előírások szerint így perújrafelvételt is kérhet. A Népszava értesülései szerint az sem kizárt, hogy előző büntetéseit enyhíteni fogják, hiszen a holland hatóságok állítólag csak úgy járultak hozzá Varga kiadatásához, hogy a magyar állam garanciát vállalt korábbi büntetőügyeinek újratárgyalására. (Egyrészt azért, mert például a vámszabályok megváltoztak uniós csatlakozásunkkal, másrészt - s ez az erősebbik indok - azért, mert a jogerős ítéletek a távollétében születtek.) Ez akár azt is jelentheti, hogy egyelőre nem kell megkezdenie összesen ötéves, jelenleg jogerős börtönbüntetésének letöltését.
A legtöbben azonban most inkább azt találgatják, vajon megszólal-e, és ha netán igen, mi mindenről beszél majd Varga Tamás.
