Ezek a betegségek erősen köthetők bizonyos - ahogy a WHO fogalmaz - magatartásokhoz: ilyen lehet a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás. A daganatos és az érrendszeri betegségekre fokozottan igaz, hogy szűréssel korai stádiumban (sok esetben még a betegség kialakulása előtt) felismerhetők, emiatt a gyógykezelés költségeit is erőteljesen befolyásolja a lakosság életmódja, valamint az, hogy mennyien élnek a rendszeres szűrővizsgálatok adta lehetőségekkel.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet publikációja szerint a dohányzással összefüggésbe hozható károk (gyógyítás és munkaerő-kiesés, valamint az így elmaradt termelés) 2003-ban elérték a 410 milliárd forintot.

Ezt az összefüggést a világ számos országában ismerik fel, de a közfinanszírozású rendszerek csupán ösztönözni szokták a lakosságot az egészségtudatos magatartásra, arra viszont nincs példa a fejlett államok egészségügyében sem, hogy az egészségtelen életmódot - akár a járulékfizetés mértékében, akár a szolgáltatási díjaknál - büntessék.

Végül néhány adat:

A gyermekkorban végzett szűrővizsgálatokon a részvételi arány 100 százalékos, ami azt jelenti, hogy a korosztály minden tagja részt vesz a jogszabályokban előírtaknál (minden páratlan évben) gyakrabban, minden évben az érzékszervi és a belgyógyászati szűrővizsgálatokon.

A felnőttkori szűrések esetén ez az arány sokkal rosszabb. A háziorvosok által végzett szűrővizsgálatok közül a leginkább igénybe vett a vérnyomásmérés, ez a praxisok 80-90 százalékában mindenkinél megtörténik, aki elmegy orvosához. Komplex szív- és érrendszeri rizikószűrés a praxisok megközelítően húsz százalékában van, és itt a 40-70 év közötti célcsoport mintegy 70-80 százaléka vesz részt ezeken a vizsgálatokon.

A tüdőszűrésről: tavaly a felnőtt lakosság 50-52 százaléka vett részt tüdőszűrésen, ez az arány az 1970-es években még 100 százalék volt. Sajnálatos tény az, hogy a tüdődaganat szempontjából kiemelt rizikócsoportnak számító 40 évnél idősebb lakosság körében a részvételi arány jóval kisebb, mint a nem dohányzók körében. Pedig a dohányzással évente 30 ezer ember halála hozható összefüggésbe, ez több, mint amennyit az alkohol, a heroin, az AIDS, a gyilkosság, az öngyilkosság, az autóbaleset és a tűzvész együttesen okoz. Csak tavaly mintegy 8-10 ezer dohányos halt meg szívinfarktusban. Ha egy 35 éves férfi átlagosan 5-10 cigarettát szív el naponta, akkor 4 és fél évet veszít el életéből. A koszorúér-betegség kialakulásának kockázata az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő. Ha egy 45-54 év közötti ember naponta 15 cigarettát szív el, akkor a szívinfarktus bekövetkeztének valószínűsége a háromszorosa a nemdohányzókéhoz viszonyítva.

Az emlőszűrésről: A szervezett, célzott emlőszűrés első ciklusa 2003 decemberében befejeződött, amit 2004. januárban a második ciklus indulása követett. A két ciklus alatt eddig mintegy kétmillió behívólevelet küldtek ki, amelyből 767 ezren jelentek meg a szűrésen.

A méhnyakszűrésről: A méhnyakszűrési program 2003 szeptemberében kezdődött. Ez összesen 2,4 millió 25 és 65 év közötti nőt érint. Egy szűrési ciklus három év. Tavaly december 31-ig 603 ezer behívólevelet küldtek ki. Becslések szerint eddig az érintettek 30-32 százaléka vett részt a szűrővizsgálatokon.