Történelmi vagy jogi állampolgárság
Demokrataként és hazafiként a szabad és nyílt véleményalkotás illet meg mindenkit - hangsúlyozta Gyurcsány a meghívott magyar és európai szakértők előtt. A kormány azt szorgalmazza, hogy emberhez méltó és méltányos legyen Magyarországon a letelepedés, illetve az állampolgárság megszerzésének folyamata. A célok között szerepel segíteni a magyar kisebbségek identitásának és kultúrájának megőrzését; fejleszteni a határon túli területek gazdaságát, javítva ezzel a szülőföldön maradás egzisztenciális feltételeit; bevezetni a nemzeti vízumot, amellyel hosszabb időn át, érvényesen lehet Magyarországon tartózkodni.
A kormányfő utalt arra, hogy idehaza két egymással versengő álláspont alakult ki. A történelmi bázisú szemlélet szerint az állampolgárság joga a történelmi-nemzeti összetartozásból fakad. A jogi bázisú felfogás szerint a történelmi-nemzeti létezés és az alkotmányában megtestesülő köztársaság nem teljesen fedi egymást, az állampolgárság aktív és cselekvő viszony a jelenben a polgár és a köztársaság között. Jó egy évvel ezelőttig a második álláspont képviselői többségben voltak - tette hozzá Gyurcsány, aki szerint az állampolgárság automatikus kiterjesztése nem felel meg a modern polgári köztársaság eszméinek.
A 2004 decemberi, eredménytelen népszavazás után a vita csak elmélyült - közölte a miniszterelnök, aki konkrét kérdések megválaszolására is kérte a konferencia résztvevőit. Létezhet-e többféle - így például külhoni - állampolgárság az európai jog és a magyar jog keretei között? Kaphat-e a határon túl élő, külhoni állampolgársággal rendelkező személy magyar útlevelet? Adhat-e Magyarország személyi igazolványt magyar állampolgársággal nem rendelkező, más közjogi státusú - például speciális állampolgárságú - személynek?
Magyarnak lenni felemelő, de magyarnak lenni nehéz - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Felemelő, mert egy tehetséges, sikeres nép Európa közepén képes volt együtt maradni; és nehéz, mert a trianoni határok megszakították a magyar nemzet belső integritását.
Az EU kérésére Bukarest úgy döntött, hogy október elsejétől megszigorítja a román állampolgárok külföldre utazásának feltételeit. A románoknak már eddig is kötelező volt határátlépéskor oda-viszsza jegyet, szállásfoglalási dokumentumot és a kinntartózkodás idejére napi száz euró költőpénzt felmutatni. Kivételt képeztek ez alól azok, akik rokonlátogatásra mentek. A megszigorított belügyi rendelet értelmében október elsejétől a rokonlátogatókra is vonatkozott volna a minimum öt napra elegendő, 500 euró készpénz. A román kormány azonban az RMDSZ javaslatára módosította az előírást, így a rokonlátogatóknak továbbra sem kell a határpénzt meglobogtatniuk. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a megszigorított rendelkezések azokat a romániai magyarokat, akik rokonlátogatásra utaznak Magyarországra, nem érintik. (T. Sz. Z.)
Fidesz: Gyurcsány kérjen bocsánatot
Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője az MTI-nek elküldött közleményében hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány ismét megalázta a határon túli magyarokat, amikor úgy rendezett konferenciát nemzetközi jogi státusukról, hogy az érintetteket meg sem hívta. "Felkérjük Gyurcsány Ferencet, hogy ezért az otromba cselekedetéért sürgősen kérjen bocsánatot a határon túli magyar szervezetektől, és haladéktalanul vonja be őket is a tárgyalásokba" - írta a szóvivő. Szerinte nem beszélni kellene, hanem cselekedni, ám a miniszterelnök ismét csak általánosságokat, közhelyeket ismételt a konferencia megnyitóján. Megdöbbentő Révész Máriusz nyilatkozata - reagált Batiz András kormányszóvivő. "Érthetetlen a kijelentés tartalma, és elfogadhatatlan a stílusa" - hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a kormány érintett képviselői már számtalanszor elmondták: a mostani konferencia célja, hogy számba vegye a lehetőségeket, tapasztalt európai szakemberek közreműködésével. Batiz hozzátette: a kormány ezután a konkrét javaslatok kidolgozását a határon túli szervezetek képviselőinek bevonásával fogja elvégezni.
A Magyarországon kialakult gyakorlat szerint a baloldal és a nemzeti érdekek képviselete ellentétes egymással - jegyezte meg Révész Máriusz a Klub Rádióban. A Fidesz-szóvivő, aki Bolgár Györgynek nyilatkozott, a beszélgetés alatt többször utalt Horvátország, Szerbia, Szlovákia, Románia úgymond nemzeti és mégis baloldali politikájára. Ennek bizonyítására megemlítette a román diplomácia XX. századi sikereit, amelyek azonban - mint Bolgár György megjegyezte -, a magyar kisebbség megfélemlítését, ellehetetlenítését hozták. Révész Máriusz egyetértett, majd így folytatta: "A szomszédos országokban az a helyzet, hogy egy párt először román, szlovák, vagy szerb, horvát, és csak utána baloldali liberális, vagy éppen jobboldali. A magyaroknál sajnos nem így van."
