Felmérést készíttetett a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a pusztákon, telepeken élők körülményeiről. A vizsgálat megerősítette, hogy az itteni lakások rossz minőségűek, egészségtelenek, sok helyen ivóvíz és villany sincs. Ahol mégis van, ott a lakók rengeteg közüzemi tartozást halmoztak fel. Az egykori pécsi bányászkolónián lévő 182 önkormányzati bérlakásban élők összesített adóssága már meghaladja a 23 millió forintot.

A fejlesztési tanács honlapján megjelentetett tanulmány szerint megkezdődött egyes falvak, településtömbök gettósodása. A nyolcvanas évekre nagyrészt felszámolt cigánytelepek helyén mára újabbak alakultak ki, ahová egyre több elszegényedett, nem roma család is kiköltözik. Ilyen telepek Somogy megyében a leggyakoribbak, a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek pedig Baranya megyében érezhetők a legerőteljesebben.

Tolna megyében is megközelítően hétezer, azaz egy kisvárosnyi ember él külterületeken. Többségük az egykori állami gazdaságok, téeszek leromlott mezőgazdasági épületeiben, egykori bérlakásaiban nyugdíjból vagy be nem jelentett napszámból tengődik, egyéb munkalehetőség nincs. Sok pusztát télen meg sem lehet közelíteni. Az itt élők amennyire lehet, önellátásra igyekeztek berendezkedni. Vegyesbolt a tolnai külterületek mindössze négy százalékában van.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra; miközben az ország népessége csökken, a nagyobb létszámú telepeken - ahol a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok élnek - a lakosság száma a legutóbbi időben folyamatosan emelkedik. A Baranya megyei Gilvánfáé 22, Gyögyfáé 10, Alsószentmártoné 9,6 százalékkal nőtt 1997 és 2003 között.

A telepek felszámolása, a nyomorúságos életkörülmények megszüntetése meghaladja az önkormányzatok erejét, ezért a fejlesztési tanács uniós támogatásban reménykedik. A felmérést is azért készíttették el, mert segítségével konkrét tanulmányok, fejlesztési tervek állíthatók össze, amelyekkel könnyebb forrást szerezni.

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tavaly kezdeményezte, hogy az uniós tagállamok leszakadó régióinak településein és a városok leépülő körzeteiben élők lakás- és életkörülményeinek javítása kerüljön be az unió 2007 és 2013 közötti időszakra szóló költségvetésébe. A 2004-ben csatlakozott és 2007-2008-ban várhatóan csatlakozó kelet- és közép-európai országokban ugyanis több millió ember él elfogadhatatlan körülmények között. Az unió számára újszerű ez a sajátos helyzet, amely az említett országokban a rendszerváltozással együtt járó gazdasági átalakulások során alakult ki. Az EU Régiók Bizottsága úgy döntött, a javaslat továbbgondolásra érdemes, ezért az elkövetkező időszakban felmérik, hogy pontosan hány leszakadó térség van, ezekben hány ember és milyen körülmények között él, valamint hogy mekkora összegből és milyen támogatásokkal lehet életkörülményeiken hatékonyan javítani.

Sok épületet meg sem lehet közelíteni - a járható út nagy kincs