Európai szakértők vizsgálják a kettős állampolgárság verzióit
Gyurcsány Ferenc erről pénteken a Parlament épületében, Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában című konferencia megnyitásakor beszélt.
A Fidesz szóvivője viszont felkérte a kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot a határon túli magyar szervezetektől, amiért nem hívta meg őket a tanácskozásra.
A kormányfő a meghívott európai szakemberek előtt úgy vélte: "magyarnak lenni felemelő, magyarnak lenni nehéz". Azért nehéz magyarnak lenni, mert a magyarság a XX. század elején elveszített egy nagy csatát, és ennek következményeit, az abból fakadó nemzeti fájdalmat nagyon nehezen heveri ki - mondta.
A miniszterelnök elmondta, úgy látja, a nemzet belső integritását szétszakító trianoni határok között Magyarország nehezen talál utat a nemzetegyesítés céljának eléréséhez. Mint mondta, ennek mikéntje állandó közéleti, emberi, kulturális, politikai és erkölcsi dilemmák sorát veti fel.
Két egymással versengő álláspont létezik a határon túli magyarság állampolgárságának kérdésében. Az egyik szerint "az állampolgárság joga és lehetősége a történelmi nemzeti összetartozásból fakad, és a történelmi nemzeti közös örökség folyománya". A másik álláspont szerint "a történelmi nemzeti létezés és az alkotmányában megtestesülő köztársaság nem teljesen fedi egymást. Az állampolgárság (...) aktív és cselekvő viszony a jelenben, a polgár és a köztársaság között".
Jó egy évvel ezelőttig - folytatta Gyurcsány Ferenc - a legbefolyásosabb politikai erők a második álláspontot támogatták, és amellett érveltek, hogy az állampolgárság jogának automatikus kiterjesztése a történelmi örökség bázisán nem felel meg a modern polgári köztársaság eszményeinek.
A miniszterelnök a kétnapos konferenciára meghívott európai szakértőktől négy kérdés megválaszolásához kért segítséget.
1. Az európai és a magyar jog keretei között létezhet-e eltérő tartalmú, tehát többfajta állampolgárság, így például külhoni állampolgárság?
2. Kiadható-e a nem Magyarországon élő, de megkülönböztetett jogtartalmú (például külhoni) állampolgársággal rendelkezők számára olyan magyar útlevél, amellyel az Európai Unióban szabadon lehet utazni?
3. Lehetséges-e, hogy a Magyar Köztársaság személyi igazolványt bocsát ki a jelenlegi alkotmányban megfogalmazott magyar állampolgársággal nem rendelkezők, hanem más közjogi státusúak (például speciális állampolgárságúak) számára? E kérdés kapcsán a kormányfő utalt arra, hogy az unióban jelenleg személyi igazolvánnyal bizonyos korlátozásokkal lehet utazni.
4. Az állampolgárságra, vagy ahhoz nagyon közeli jogintézményre vonatkozóan vannak-e olyan speciális megoldások a tagországokban, amelyek az uniós főszabálytól eltérnek, de a schengeni keretek között mégis működőképesek maradnak?
Fidesz: megaláztatás a határon túliaknak
Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője közleményében hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány ismét megalázta a határon túli magyarokat, amikor úgy rendezett konferenciát nemzetközi jogi státusukról, hogy az érintetteket meg sem hívta.
"Felkérjük Gyurcsány Ferencet, hogy ezért az otromba cselekedetéért sürgősen kérjen bocsánatot a határon túli magyar szervezetektől, és haladéktalanul vonja be őket is a tárgyalásokba" - írta a szóvivő.
"A Gyurcsány-kormány ma ismét bebizonyította, hogy a magyar baloldal nemzeti fordulata még várat magára" - véli az ellenzéki politikus.
Érthetetlen és megdöbbentő Révész Máriusz nyilatkozata – reagált a kormányszóvivő.
Batiz András elmondta, hogy a kormány már számtalan alkalommal jelezte: Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában című konferencia célja, hogy a határon túli magyarság helyzetével, a többfajta állampolgársággal, illetve egy ehhez közeli jogintézménnyel kapcsolatban számba vegye a különböző lehetőségeket az e témában tapasztalt európai szakemberek közreműködésével.
Elmondtuk - tette hozzá Batiz -, hogy ezt követően a kormány a konkrét javaslatok kidolgozását a határon túli szervezetek képviselőinek bevonásával fogja elvégezni.
Batiz szerint a Fidesz hol elfogad, hol elutasít egy javaslatot. "Ráadásul konkrét javaslata mind a mai napig nincs" - tette hozzá a kormányszóvivő.
Emlékeztetett arra, hogy a kormányfő már januárban meghirdette a nemzeti felelősség öt pontját, amit a kormány következetesen megvalósít. Ezek a pontok részben már teljesültek. "Itt utalnék a Szülőföld Alapra vagy a méltányosabb honosításra" - mondta.
(forrás: MTI)
