Biztosított SoKo-munkások
A SoKo Pannonia és a SoKo Bunda fedőnevű akciók keretében 47 magyar vállalkozás ellen indítottak eljárást Németországban munkabérek visszatartása és elsikkasztása, a tb-szervek sérelmére elkövetett csalás, külföldiek engedély nélküli, illetve a német törvényekben előírtnál kedvezőtlenebb feltételekkel történő foglalkoztatása, valamint tiltott munkaerő-átengedés, adócsalás és uzsorabér-fizetés gyanújával. A július 5-i állapotok szerint nyolc államügyészségen jelenleg is összesen 26 magyar vállalkozó ellen folyik büntetőeljárás, akik közül az elmúlt hónapokban többen hosszabb-rövidebb ideig előzetes letartóztatásban voltak.
Az 1989-ben aláírt államközi egyezmény alapján Németországban megbízási szerződés alapján munkát vállaló cégeket érintő SoKo Pannonia- és SoKo Bunda-akciókban érintett vállalkozások képviselői kezdettől vitatták, hogy Németországban társadalombiztosítási járulékot kellett volna fizetniük. Ebből pedig egyenesen következik, hogy nem követhettek el tb-csalást azzal, hogy Németországban nem fizettek tb-járulékot.
Egy, a német Szövetségi Pénzügyminisztériumban július 5-én írt feljegyzés szerint azonban a társadalombiztosítási szervek sérelmére elkövetett csalás még mindig az egyik legfőbb vádpont a magyar cégekkel és azok vezetőivel szemben. Július 15-i keltezéssel azonban az AOK Bayern Die Gesundheitskasse (a bajor egészségbiztosító) egy magyar cég megkeresésére válaszolva azt a tájékoztatást adta, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik rendelkeznek az úgynevezett D/H 101-es igazolással, a németországi foglalkoztatásuk idejére is érvényes a magyarországi egészségbiztosításuk. "Ezek szerint a fent említett igazolás felmutatása esetén a magyarországi járulékok mellett Németországban nem kell járulékot fizetniük" - írja a német egészségbiztosító. A kiküldetésben dolgozó magyar munkavállalók az itthoni biztosításuk alapján vehetik igénybe a német egészségügyi szolgáltatásokat az európai uniós ellátási egyezmények alapján (vagyis csak a sürgősségi esetekben). Azt már a magyar egészségbiztosító joga eldönteni, hogy az átmeneti tartózkodás idejére a biztosítás érvényes-e - s ha igen, milyen feltételek mellett - a dolgozó családtagjaira.
A bajor egészségbiztosító állásfoglalása a SoKo-ügyekben érintett vállalkozók reményei szerint fordulatot hozhat a magyar cégeket (is) érintő németországi munkaügyi razziákban s az azokat követő eljárásokban. A változás jele az is, hogy az utóbbi hetekben több cég korábban zárolt bankszámláját is részben feloldották.
Augusztus 3-án ismét Budapesten tanácskozik az a magyar-német vegyes bizottság, amelynek a SoKo-akciók nyomán kialakult feszült helyzet orvoslása lenne a feladata. A legutóbbi budapesti fordulón tapodtat sem közeledtek az álláspontok. A magyar fél a két razziasorozatban érintett 47 cég ügyének mielőbbi rendezését sürgette, a német delegáció azonban közölte: nem áll módjában beavatkozni az igazságszolgáltatás munkájába. Az ügyészség független, ha bűncselekmény gyanújára bukkan, megteszi a szükséges lépéseket. Csakhogy már több német bírósági ítélet is jogsértőnek minősítette a SoKo-akciócsoport egyes lépéseit. A Fuldai Tartományi Bíróság például megalapozatlannak és a jogállamisággal össze nem egyeztethetőnek minősítette több házkutatásukat. A magyar cégek azt remélik, hogy az augusztus 3-i tárgyalási fordulón a magyar kormány képviselői a bajor egészségbiztosító állásfoglalását lobogtatva képesek lesznek elérni: a német kormány hasson az ügyészségre, hogy ne gyanúsítsa őket tb-csalással, ha egyszer nem is kell tb-t fizetniük.
Csakhogy a német fél nem a múltról, sokkal inkább a jövőről kíván tárgyalni Budapesten. Információink szerint a küldöttség ismét felveti majd azt a korábban már elutasított igényét, hogy csak azok a magyar cégek kapjanak engedélyt az államközi egyezmény alapján németországi munkavégzésre, amelyek árbevételük 25 százalékát Magyarországon termelik meg. Ebben az esetben ugyanis csak azok a cégek és munkavállalóik kaphatnák meg a 101-es igazolást, amelyek bevételeiknek legalább a negyedét Magyarországon termelik meg. Csakhogy sem az államközi egyezmény nem ír elő ilyen megkötést, sem az országos egészségbiztosító nem kötött efféle tartalmú megállapodást német partnereivel.
A német hatóságok azonban a SoKo-akciók során több esetben is arra való hivatkozással nem fogadták el a magyarok 101-es nyomtatványait, hogy azok hamisak, mivel a cég Magyarországon nem létezik, vagy csak postafiókcégként, azaz nem végez jelentős tevékenységet. Azzal, hogy a német fél előírná, hogy mekkora legyen a kiküldetésben dolgozó cég hazai árbevételének az aránya, lényegében elismeri, hogy eddig nem létezett ilyen megszorítás, noha ennek be nem tartásáért is indult eljárás a magyar cégek ellen.
A bizonyítottan megalapozatlanul fantomcégeknek minősített magyar vállalkozások kártalanításáról (a cégek kimutatásai szerint megközelítőleg 500 millió euró veszteség érte őket a SoKo-akciók miatt) a német delegáció továbbra sem kíván egyeztetni. Legutóbb azzal zárták le a maguk részéről ezt a kérdést, hogy aki úgy érzi, hogy neki a német hatóságok kárt okoztak, az előtt minden lehetséges jogorvoslati fórum nyitva áll.
