Búcsú a fegyverektől
Új fejezet kezdődött tegnap Nagy-Britannia és az Ír Köztársaság életében - legalábbis ezt ígérte az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), amelynek parancsnoksága bejelentette: minden egységét felszólította fegyvereinek megsemmisítésére. A közlemény szerint az IRA önkéntes harcosait arra utasította, hogy politikai céljaikat (az egységes Írország megteremtése, és az északír terület fölötti brit uralom megszüntetése) mostantól kizárólag békés eszközökkel próbálják elérni. Az IRA képviselője felhatalmazást kapott, hogy a nemzetközi leszerelési bizottsággal együttműködve a lehető leggyorsabban fejeződjön be az arzenál megsemmisítése. Felkértek egy-egy, a protestáns, illetve a katolikus egyházhoz tartozó személyt, hogy kísérjék figyelemmel és igazolják, hogy valóban megtörténik-e a leszerelés.
Az IRA közleménye szerint a történelmi jelentőségűnek tartott döntés "a katonai egységekkel és az önkéntesekkel folytatott belső konzultáció eredményeként" született meg. A belső párbeszéd során "nagyon erős támogatás nyilvánult meg" az IRA politikai szárnya, a Sinn Fein párt által követett békestratégia iránt. A mozgalom ugyanakkor hangsúlyozza: továbbra is teljes mértékben elkötelezett a maradéktalan ír egység és függetlenség iránt, ahogy már az 1916-os proklamáció megfogalmazta a köztársaság céljait.
Az 1969-ben az IRA-ból kiszakadt "provók" (a szervezet teljes neve Provisional, vagyis ideiglenes IRA volt azóta) viszszamenőleg is "teljesen legitimnek" nevezték a harmincéves hadjáratukat. Ennek során mintegy 3600 ember vesztette életét, egyébként több köztársaságpárti katolikus, mint London-hű protestáns. Az áldozatokért fele-fele részben vállalták a felelősséget az ír köztársaságiak és ellenfeleik, a brit korona iránt lojális félkatonai alakulatok.
Tony Blair szerint "oly sok hiú ábránd és összetört remény" után az "ír szigeten béke váltja fel a háborút, politika lép a terror helyére". Hasonlóan értékelte az egykori politikai fogoly, Seana Walsh által DVD-n rögzített bejelentést Bertie Ahern ír kormányfő, aki brit hivatali kollégájával vállvetve küzdött az 1998 márciusában elfogadott. úgynevezett nagypénteki egyezmény valóra váltásáért.
Kevesebb lelkesedés érkezett a brit koronához hű protestánsok részéről. A legnagyobb unionista párt, a radikális DUP vezetője, Ian Paisley lelkész kifogásolta, hogy a nyilvánosságra hozott szöveg nem tér ki "minden bűncselekmény" beszüntetésére. (Az IRA-t gyanúsítják a 2004 karácsonya előtti, látványos bankrablás elkövetésével, melynek során legalább 26,5 millió font tűnt el a Northern Bank székházából Belfast belvárosában. Január végén - különösen az áldozat lánytestvérei elszánt nemzetközi fellépésének hatására - súlyos bírálatok érték az IRA-t Robert McCartney ütlegelése és halálos megkéselése után.)
Az 1994-ben meghirdetett, majd 1996-ban felfüggesztett és 1997-ben újra kezdett fegyverszünet alapozta meg a nagypénteki egyezményt. Lényege egy autonóm északír nemzetgyűlés választása, az északír-ír határon átnyúló szervezetek létrehozása volt. A békefolyamat hullámvasútszerű alakulása 2002 őszére a hatalmi decentralizáció felfüggesztéséhez, a Londonból való közvetlen észak-írországi kormányzás helyreállításához vezetett. Az autonómia újbóli megadására tett kísérletek rendre elbuktak: a koronahű erők makacsul ragaszkodtak az IRA leszereléséhez, míg az ír köztársaságpártiak ellenálltak a megalázónak tekintett követelésnek. Az IRA bejelentése nem jár automatikusan az északír nemzetgyűlés újjáalakulásával, ehhez az is kell, hogy Észak-Írország London-párti erői kiegyezzenek a nemzetiekkel. Az utóbbiak vezére, Gerry Adams tegnap közölte: most már nincs akadálya annak, hogy a brit és ír kormány létrehozza az északír autonómiát, és felszólította Londont, kezdje meg kivonni a brit csapatokat Észak-Írországból.
Újabb kilenc embert vettek őrizetbe csütörtökön Londonban a július 21-i sikertelen londoni merényletekkel kapcsolatos nyomozásban - közölte a Scotland Yard. A gyanúsítottakat London déli, Tooting kerületében fogták el a brit antiterrorista törvény alapján, két egymáshoz közel lévő házban. Az első jelentések szerint nincs az őrizetbe vettek között a merényletek egyik feltételezett elkövetője sem. A Scotland Yard ugyancsak beszámolt arról, hogy őrizetbe vettek három nőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy bújtatták a terroristák egyikét. (MTI)
