Nászmenet gumicsizmában
Az alföldi települések nagy részén a belterületi utak fele, harmada ma is aszfaltozatlan földút. Esőzések idején szinte lehetetlenné válik a közlekedés, száraz időben viszont a levegőben szálló por válik kellemetlenné. Utóbbi ráadásul egészségkárosító is: az alföldi térségben az országos átlagnál magasabb az asztmások és más légúti betegségben szenvedők aránya. Szolnok megyében akad olyan település - például az Abádszalókhoz közeli Tiszaderzs -, ahol az utak mindössze tíz-tizenöt százaléka burkolt, a többi sáros, agyagos földút. Az ezernégyszáz lakosú faluban sáros időben a házasulandók gumicsizmában érkeznek a községházára, majd leveszik a sáros lábbelit, cipőt húznak és így lépnek be a házasságkötő terembe. Nem sokkal jobb a helyzet a több kisvárosban sem: Mezőtúron a belterületi utak harminc százaléka földút, Kisújszállás útjainak majdnem fele aszfaltozatlan, egy-egy kiadósabb eső után az ilyen utcákban élők szinte otthon rekednek.
- Ezzel a problémával kelek, ezzel fekszem - fakad ki Krucsó Antal az elmaradott bihari térséghez tartozó Furta polgármestere. Az 1250 lakosú település úthálózatának negyven százaléka burkolatlan, s mint a falu vezetője mondja, reményük sincs a helyzet megnyugtató megoldására. Hasonló gondok foglalkoztatják Béres Lászlót, Hajdúhadház polgármesterét is: a tizennégyezres lélekszámú városban nyolcvanszázalékos a földutak aránya, 113 útszakaszból csak 24 aszfaltozott. Esős időszakban semmilyen közfeladatot ellátó jármű nem tud bemenni a házakhoz; ilyenkor - ha például valaki mentőt hív - a betegeket ki kell vinni az utcasarokra, ahol a jármű várakozik. A teljes úthálózat portalanítása - Béres László szerint - három és fél milliárd forintba kerülne, ugyanakkor a város éves költségvetése hárommilliárdot tesz ki. A polgármester az egymást követő kormányokat hibáztatja, amiért a felzárkóztatás elvének hangoztatása közepette semmit nem tesznek a tarthatatlan helyzet megoldására. Példaként említi az útépítéssel összefüggésben a belvíz és csapadék elvezetésére szolgáló csatornahálózat hiányát, a rendszer kialakítására beadott pályázatukat már ötször utasították el forráshiányra hivatkozva.
Tiszaföldváron viszont, ahol a belterületi utaknak úgyszintén alig harminc százalékát fedi szilárd burkolat, az önkormányzat a helyi lakosokkal összefogva saját erőből törekszik változást elérni. Azokban az utcákban, ahol már van útalap, harminchatezer, az útalap nélküli utcák esetében ötvenezer forintot kell az ott élőknek útépítési hozzájárulásként befizetni, s e mellé az önkormányzat is hozzáteszi a maga forintjait. Az utak burkolásának sorrendjét a képviselő-testület dönti el.
A kétezer-hatszáz lelkes Békéssámsonon - itt a belterületi utak több mint kétharmadán kell a helybélieknek esős időben a sarat taposniuk - Barna Jánosné polgármester tájékoztatása szerint ez évben összesen 380 méter földútra kerül aszfaltborítás. A megyei területfejlesztési alap által támogatott 12 millió forintos beruházás harminchárom ingatlant érint, a lakosoknak 70 ezer forinttal kell hozzájárulniuk az építkezéshez. A polgármester a nehézségekről szólva elmondta: a támogatási kérelem benyújtásának előfeltételéül szabott terveztetés is több százezer forintba kerül, amit az önkormányzat nagyon nehezen tud kigazdálkodni.
Javul a helyzet az idén Nyékládházán: egy 150 és egy 170 méter hosszú utcát aszfaltoztat le az önkormányzat, tudtuk meg Galuska László polgármestertől. Az egyik utca már korábban is szilárd burkolatú volt, de műszaki állapota olyannyira leromlott, hogy újraburkolása mellett döntöttek. A másik utca úgynevezett hengerelt burkolattal rendelkezett csupán, erre most végre aszfaltszőnyeget is terítenek. A munkálatok befejezése után az erre a célra rendelkezésre álló nem egészen hétmillió forintból valamivel több mint kétmillió marad a hagyományos kátyúzásra.
Az utak állapota nemcsak a kisebb településeken okoz gondot, hanem a nagyvárosokban, a megyeszékhelyeken is. Szolnokon az elmúlt években az útfelújításra szánt pénz nagy részét az aszfaltozatlan belső utakra költötték: egy korábban elfogadott program szerint a város valamennyi földútját 2007-ig szilárd burkolatúra cserélik. Miskolcon pedig még soha nem költöttek annyi pénzt útépítésre, mint ebben az évben. Veres László önkormányzati sajtóreferens érdeklődésünkre elmondta: csaknem egymilliárd forintért terítenek aszfaltszőnyeget az önkormányzati fenntartású utakra, ebből a pénzből az elöregedett utcák teljes felújítására és eddig szilárd burkolattal nem rendelkező utcák korszerűsítésére egyaránt futja. A város 337 milliót költ az utóbbi célra, s 600 millió forintot fordítanak harminc nagy forgalmú, korábban tönkrement belvárosi út teljes újraépítésére. Ebből 300 millió terheli a miskolci költségvetést, 300 milliót pedig pályázati forrásokból nyertek. Az építkezések a nyár elején kezdődtek, és őszre le is zárulnak. A város peremkerületeiben, kertvárosi övezeteiben azonban még ezután is maradnak - elsősorban a helyben lakók közlekedését szolgáló - földutak.
Baranyában is erősen városi probléma a burkolatlan utak megléte. Ennek az a fő oka, hogy a zártkertek egy részét - hogy több legyen az olcsó építési telek - bevonták a belterületbe, ám ezekre a peremkerületi városnegyedekbe csak földutak futnak. Ezzel magyarázható, hogy Pécs 750 kilométernyi útjának csaknem 30 százaléka földút. Az utóbbiakból idén alig egy-két kilométer kap burkolatot, Pécsett ugyanis egy peremkerületi földutat csak azt követően burkolnak, ha abban az utcában már teljessé vált a közműhálózat. Komló 64 kilométer hosszúságú belterületi útjainak ötöde burkolatlan, és ebben az évben ez az arány nem is változik, mivel nincs a belterületi útépítésre pályázati forrás. Hasonlóan nyilatkoztak Mohácson is, ahol a város belterületi szőlőibe futó mintegy húsz kilométernyi úthálózat burkolatlan.
