Az angol Lloyds TSB pénzügyi társaság megbízásából készült vizsgálat arra kereste a választ, miként változtatja meg az újfajta kommunikációs eszköz az emberek viselkedését.

Durva hangnem és nyerseség jellemzi a mobiltelefonok használóit - erre a következtetésre jutottak a vizsgálat készítői. Kiderült, hogy a válaszadók negyven százaléka mobiltelefonálás közben az alapvető udvariasságról is megfeledkezik, a megkérdezettek csaknem harminc százaléka pedig sms-küldés közben egyáltalán nem gondol a jó modorra. Egyesek bevallották, hogy a durvaságok átszűrődnek a mindennapokba is: miközben az utcán mobiloznak, nem figyelnek arra, hogy mások is vannak körülöttük, és nekimennek a járókelőknek.

Az angol felmérés eredményeit a szakértők azzal magyarázzák, hogy a maroktelefont használók a magas perc- vagy másodpercdíjak miatt arra törekszenek, hogy minél tömörebben mondják el, amit szeretnének. Ha a hívott fél nem érti meg őket azonnal, ingerültté válnak. A szakemberek szerint mindöszsze néhány év mobilozás elegendő ahhoz, hogy az ingerült beszédmodor átszivárogjon a személyes beszélgetésekbe is.

Azoknak a félelmeknek a létjogosultságát, amelyeket az új kommunikációs eszközök gyors, tömeges elterjedése kelt, nem lehet vitatni. Sándor Klára, a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelvi tanszékének tanára a Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új vagy régi című tanulmányában arról ír, hogy a nyelv elromlásától való rettegést egyebek között az "arany-kor" mítosza erősíti. Nevezetesen az, hogy egykoron volt egy szebb és jobb világ, amelynek a nyelve is szebb és jobb volt.

Kétségtelen, a nyelv változik, és e változásokat több tényező együttesen alakítja. Napjaink szóhasználatát sem csak a világháló nyelve, a rövidre szabott mobilos beszélgetések vagy az sms-ek határozzák meg. Hatásukat viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Naponta három-négymillió sms-t küldünk egymásnak idehaza. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) adatai szerint tavaly egész évben 1 milliárd 237 millió sms-t küldtünk, két évvel korábban sem sokkal kevesebbet, 1 milliárd 150 milliót. Márton György, az NHH sajtóosztályának munkatársa szerint egyre többen mobiloznak, ám az egy főre jutó sms-ek száma csökken. Míg 2002 első negyedévében egy aktív mobilos legalább 55 rövid üzenetet küldött, az utolsóban csak 45-öt. 2004 utolsó negyedévében pedig mindössze 39-et. Történik ez annak ellenére, hogy ezekben a hónapokban az ünnepek miatt általában több sms-t küldünk, mint egyébként.

Sándor Klára rámutat: a mobilozóknak több mint kétharmada szokott üzeneteket küldeni, tíz százaléka pedig kizárólag sms-ezésre használja a telefonját. Ezt azzal indokolják, hogy olcsóbb, mint a hívás, ugyanolyan gyorsan elérjük vele a másikat, és kevésbé zavarjuk meg tevékenységében.

Mindenki mást szeret benne, éppen ezért az sms-ek is sokfélék. Az erről folytatott kutatások már a mobilozás kezdetén megállapították, hogy a legtöbb sms-t közeli hozzátartozóinknak - családtagjainknak, barátainknak - küldjük.

Egy sms általában 160 karakternyi szöveg küldését teszi lehetővé. Ez a korlát új műfajt teremtett - állítja Sándor Klára, a 168 Óra egyik januári számának SMS: köldökzsinór az éterben című cikkében. Gyakori, hogy a különböző karakterekből hangulatjeleket szerkesztünk, amelyek gazdagítják a nyelvet.

A nyelvész szerint, miként a honlapok fórumain, a chatszobákban, ugyanúgy sms-ezés közben is a beszélt nyelvet írjuk le. Ugyanakkor gyakran elmarad a megszólítás, köszönés. Sokszor az aláírás is, amire aligha van szükség, hiszen az sms küldőjét a telefon azonosítja. Mindezek nem az illemtudás hiányát jelzik - véli Sándor Klára. Hozzáteszi: a műfajokat nem előre gyártva kapjuk, hanem mi alkotjuk, és az sms-t úgy alakítottuk ki, hogy a levélben megszokott formulák az sms-nek nem elengedhetetlen kellékei. Az üzenet írása közben gyakran a pontos helyesírásról is megfeledkezünk. A rövidítésekre pedig - sztem (szerintem), valsz (valószínű), h (hogy), tdm (tudom), 1ébként (egyébként), 6alom (hatalom) stb. - a karakterhiány miatt kényszerülünk.

Rédei Ferenc