Csizmár Gábor miniszter lapunknak tegnap megerősítette: a munka törvénykönyvének módosítására vonatkozó csomagban - a szakszervezetek igényének eleget téve - indítványozta, hogy ezentúl a karácsony előtti nap legyen munkaszünet. (A kormány eredetileg azt a változatot támogatta, hogy heti pihenőnap legyen a karácsonyt közvetlenül megelőző nap.) Bár az előterjesztést augusztus 4-én tárgyalja meg az Országos Érdekegyeztető Tanács, a szaktárca vezetője szerint a munkaadók nem jelezték, hogy kifogásuk lenne. A végső szót a parlamentnek kell kimondania, azzal, hogy módosítja a munka törvénykönyvét, de nem valószínű, hogy a honatyák tiltakoznának. Annál is kevésbé, hiszen évek óta gyakorlat Magyarországon, hogy a vállalkozások, hivatalok december 24-én már nem "üzemelnek", és ez a nap a szenteste előkészületeinek jegyében telik. Az üzletek ugyanakkor 14 óráig ezen a napon is nyitva tartanak.

December 24-ével már tizenegyre nő a munkaszüneti napok száma. Január elsején, március 15-én, húsvéthétfőn, május elsején, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november elsején, december 25-én és 26-án a munka törvénykönyve értelmében eddig is munkaszünet volt. Mint ismeretes, az MDF elnöksége az év elején kezdeményezte, hogy ha a törvény által nevesített ünnepnapok, munkaszüneti napok szombatra vagy vasárnapra esnek, akkor az azokat megelőző vagy követő munkanapot nyilvánítsák pihenőnappá. A javaslat napirendre vételét elutasították, pedig ebben az évben mindössze két ilyen nap esik hétköznapra - március 15. és november 1. -, a többi hétvégén van, vagyis a munkavállalók öt munkaszüneti napot elveszítenek.

A munkaszüneti és a heti pihenőnapnál a munka elrendelhetősége és díjazásának mértéke is eltérő. Munkaszüneti napon csak azok a munkavállalók dolgozhatnak, akiknek a munkahelye folyamatosan működik - például a közüzemek, a közszolgáltatás, az elektronikus és az írott sajtó -, s a munkát a napi bér háromszorosával honorálják.

Heti pihenőnapon elrendelhető munka, de a dolgozó csak az alapbérre, és annak százszázalékos pótlékára jogosult.

Csizmár Gábor