A katolikus egyház szakértői készítettek egy kimutatást, amely szerint az állam négy év alatt a törvényben előírt összegnél mintegy másfél milliárd forinttal kevesebbet fizetett ki a katolikus iskoláknak. A diákok létszáma után járó kiegészítő támogatásról van szó. Az egyházi számítás alapján az elmaradás 2000-ben mintegy kilencmillió forint, 2001-ben több mint 270 millió volt, 2002-ben már meghaladta a 730 milliót, de még 2003-ban is elérte az 510 millió forintot. (Tavalyi és idei adatok még nincsenek.)

Azt gondolhatnánk, hogy a diákok létszáma olyan objektív valóság, ami az egyházi és a kormányzati kimutatásokban is egyezik. Nem így van. Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár lapunknak elmondta, hogy a költségvetés egy meglehetősen bonyolult számítási mód alapján dönt a kiegészítő támogatás mértékéről. Az államtitkár nem vállalkozott arra, hogy ennek részleteit közérthető formába öntse. A lényeg az - hangsúlyozta -, hogy eddig nem alakult ki egységes metódus: a kormányzat egyféleképpen, az egyház másféleképpen számolta ki a kiegészítő támogatás alapjául szolgáló létszámadatokat, vagyis azt, hogy tulajdonképpen hány gyerek tanul az egyházi intézményekben.

Az államtitkár megalapozatlannak tartja az egyház követelését, ezért nem is lát esélyt arra, hogy a kormány utólag kifizesse a másfél milliárdot. Gulyás Kálmán megjegyezte: nincs tudomása arról, hogy az egyház korábban tiltakozott volna, pedig az állítólagos tartozás főként az előző kormány idején halmozódott fel. A legnagyobb tétel - 730 millió forint - 2002-höz kötődik, amikor még a Fidesz-kormány számításai alapján utalták át a pénzt.

A kiegészítő támogatásról a vatikáni-magyar vegyes bizottságban zajlik a vita, a legközelebbi egyeztetés várhatóan az ősz elején lesz. Az egyház szerint a kormány hibájából megfeneklettek az iskolák finanszírozásáról folyó tárgyalások, az államtitkár viszont derülátó: bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni egy új, egységes létszámszámítási rendszert.

Az egyháznak azonban más kifogásai is vannak. A katolikusok elfogadhatatlannak tartják, hogy az idei költségvetési törvény értelmében az egyházi fenntartók elesnek a kistelepüléseken működő iskolák vagy például a bejáró gyerekek utáni támogatástól. Ez komoly érvágás, gyerekenként több tízezer forint. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte: a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint több jobboldali képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését, a kormány majd ahhoz tartja magát.

Az egyház nehezményezi továbbá, hogy éveken keresztül csak önkormányzatok vehettek részt a közoktatási beruházási pályázatokon, az egyházakat ezekből kizárták. A katolikusok úgy számolnak, hogy 2001-től 2004-ig több mint hárommilliárd forint hátrány érte az egyházi intézményeket.

Gulyás Kálmán közlése szerint ez a vita a Vatikánnal kötött megállapodás eltérő értelmezéséből fakad. Az állami intézményekkel való azonos finanszírozás elvét az egyház nem csupán a működési, hanem a beruházási támogatásokra is érvényesnek tekinti - a kormány viszont nem.