Alig két hete maradt annak a több tízezer diáknak, akit most nem vettek föl egyik felsőoktatási intézménybe sem, hogy átböngéssze a pótfelvételi lehetőségeket, és eldöntse, melyik helyre adja be jelentkezési lapját. A felsőoktatási intézményeknél ingyen beszerezhető, "nyári felvételi" felülnyomásos lapoknak augusztus 12-ig kell beérkezniük a kiszemelt egyetemekre, főiskolákra.

A pótfelvételin már csak egy intézménybe, egy szakra vagy szakpárra lehet jelentkezni, érdemes tehát jól megfontolni a választást. A költségtérítéses ponthatárok ebben némi támpontot adhatnak. Az idén ugyanis csak költségtérítéses helyek maradtak üresen, igaz, abból több mint tízezer. A diákoknak ezekre már nem kell külön felvételizniük, ugyanúgy az érettségi eredményeikből számítják ki a pontszámaikat, tehát a "rendes" felvételin elért pontjaikkal szállhatnak újra versenybe a helyekért.

Ha a rendes eljárásban a kiszemelt intézmény nem hirdetett fizetős képzést, de most igen, akkor 72 pont a lehető legkevesebb, amit el kell érni a nyári felvételin. Ha a kiválasztott szakon eredetileg is hirdettek költségtérítéses képzést, akkor annak ponthatáránál alacsonyabb pontszámmal a pótfelvételin sem lehet bekerülni. Ha tehát valaki az eredeti költségtérítéses ponthatárt elérte a rendes felvételin, nagy az esélye, hogy most bekerül a kiszemelt szakra. Persze az eredeti ponthatárok némiképp emelkedhetnek, hiszen nagyon sok diák ért el a költségtérítéses képzéshez meghatározottnál jóval több, az államilag finanszírozott oktatáshoz szükségesnél viszont csak egy-két ponttal kevesebb eredményt. Kérdés: ők mind megpróbálják-e újra?

Köztudott, hogy a fizetős szakokra általában alacsonyabb pontszámmal is be lehet kerülni (az idén volt olyan, ahová 30 ponttal kevesebb kellett), mint az ingyenes képzésekre, ám a ponthatárokat böngészve feltűnhet, hogy néhány helyen a költségtérítéses képzésre több pontot kellett elérni, mint az államilag finanszírozottra. Az ELTE régész szakának ingyenes képzésére például 134 volt a ponthatár, a fizetős oktatásra viszont 141. Ennek igen egyszerű oka van: a költségtérítéses képzésre egyetlen hallgatót vettek föl - neki 141 pontja volt -, a ponthatárt pedig mindig "az utolsó bekerült ember alatt húzzák meg".

Kizárólag költségtérítéses képzésre azok a nem EU-s országból származó külföldiek jelentkeznek, akik államilag finanszírozott képzésre nem jogosultak (az EU-s állampolgárok azonos feltételekkel felvételizhetnek az EU egyetemeire), vagy olyan diplomások, akik most újból valamilyen alapképzésre szeretnének járni, de mivel első diplomájukat már finanszírozta az állam, csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. Így a fenti esetben is az történhetett, hogy egyetlen jó teljesítményű, így magas pontszámú külföldi, vagy diplomás fiatal jelentkezett csupán, és nyert felvételt a fizetős szakra.

Költségtérítéses szak indítására 1997. január 1-je óta van lehetőség. Ekkor még a fizetős szak ponthatára az államilag finanszírozott szak ponthatárának legföljebb tíz százalékával lehetett alacsonyabb: tehát egy 110 pontos államilag finanszírozott szak költségtérítéses formájára legalább 99 pontot kellett elérni. Ezt a szabályozást 1999-ben eltörölték, így a költségtérítéses szakokra azóta jóval alacsonyabb ponthatárral is be lehet jutni - kivéve az orvosi képzéseket, ahol még mindig él a tízszázalékos korlát. A többi szakon egyetlen, 2003-ban bevezetett kikötés van: legalább 72 pontot a fizetős szakokra pályázóknak is el kell érniük.

Az új felsőoktatási törvény életbelépése után azonban ez már nem így lesz (a parlament az új jogszabályt megszavazta ugyan, de a köztársasági elnök nem írta alá, hanem alkotmányos normakontrollt kért). Bevezetik ugyanis az úgynevezett kapacitásakkreditációt. Ez azt jelenti, hogy minden intézménynél maximálják majd a felvehető összlétszámot, amelyet ha államilag finanszírozott hallgatóval feltöltöttek, akkor nem lehet már melléjük tömegével, alacsony ponthatárral fizetős hallgatókat is fölvenni.

Szegeden kifogásolják

a felvételi ponthatárt

A Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja levélben fordul az oktatási és az igazságügyi tárcához, kifogásolva a felvételi ponthatárok megállapításának módját. Dr. Szabó Imre tegnap azt nyilatkozta: a 180 meghirdetett, államilag finanszírozott, nappali tagozatos jogászalapképzésre 138 hallgató került be. A dékán elmondta: 128 pontnál húzták meg a határt, holott ha 127 pont lett volna a küszöb, akkor is belül maradtak volna a keretszámon, s akkor 174 hallgató kezdhetné meg szeptemberben tanulmányait. Szabó Imre úgy fogalmazott: a pontok megállapítása etikátlanul történt, mert abban szubjektív tényezők is szerepet játszottak. A dékán azt mondta: a minisztérium egyes karokat jogosulatlanul részesített előnyben. (Tudósítónktól)