Fidesz: érettségi után felvételi botrány
Az érettségi után itt a felvételi botrány - jelentette ki Pósán László (Fidesz) az Országgyűlés Oktatási Bizottságának tagja.
"Soha ilyen helyzet még nem állott elő, hogy maximális teljesítménnyel nem lehet bejutni felsőoktatási intézménybe" - mondta sajtótájékoztatón.
Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy aki most sikeresen vette a négyéves középiskolát, végig jeles volt, és kitűnően érettségizett, ezzel a teljesítménnyel nem tudott a szakok többségére bekerülni.
Tájékoztatása szerint jó néhány olyan szak is van, ahol az emelt szintű érettségi is kevésnek bizonyult, a bejutáshoz további egy-két nyelvvizsga vagy esetleg olimpiai aranyérem kellett.
"Előállt az a helyzet, hogy nem a középiskolás teljesítményért járó maximális 120 ponttal, hanem csak a plusz pontokkal lehetett bekerülni az intézményekbe" - fűzte hozzá.
Pósán László szerint míg korábban a felvételi ponthatárok meghatározása az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények kompromisszumán alapult, addig az idén a szaktárca diktált, s nem tekintette partnernek az egyetemeket.
"Becsapták a családokat, akik a múlt évi keretszámokkal és ponthatárokkal kalkuláltak a jelentkezéskor" - mondta.
Ha maximális pontszámmal nem lehet bekerülni egy szakra, akkor nyilván csak annál is nagyobb pontszámmal lehetne, de akkor már azt hívnánk maximálisnak – reagált az oktatási tárca közleményben. – „Maximálisnak azt hívjuk, aminél nincs nagyobb. Idén ez 144 pont volt. Nem 120 pont, ahogy korábban, nem 131, ahogy tavaly. A maximális pontszámmal értelemszerűen bármilyen szakra be lehetett jutni. Ráadásul idén a felvételizők közel fele 120 pont feletti eredményt ért el! Ha az ellenzék legalább a saját kitekert logikáján belül következetes lenne, akkor valójában azt kellene mondaniuk, hogy az idén felvételizők közel fele a ’maximálisnál’ is több pontot ért el.”
„Mivel idén a kétszintű érettségi rendszere miatt magasabb volt a maximális pontszám, mint korábban, ezért az elért pontszámok is magasabbak lettek általában, mint korábban” – mutat rá a tárca. – „Ezért nem önmagában a számokat kell nézni, hanem az arányokat. Az arányok pedig egyértelműen azt mutatják, hogy az elért pontszámok megoszlása nagyon hasonló a tavalyihoz: 2004-ben a felvételizők legnagyobb része 80 és 110 pont között, 2005-ben 100 és a 130 között ért el eredményt.”
„A kérdés ezért nem az, hogy milyen magasak a ponthatárok, hanem az, hogy mennyi jelentkezőt vesznek fel az egyes szakokra és ezekre mekkora a jelentkezés. A ponthatárokat a piaci mechanizmusokhoz nagyon hasonló keresleti szabályok határozzák meg. Ahova nagyon sokan jelentkeznek, viszonylag kevés helyre, ott a maximumhoz közeli ponthatárok alakulnak ki. Ahova kevesen jelentkeznek vagy nagyon sok a hely, ott alacsonyabbak a ponthatárok.” – hangoztatja a minisztérium, amely szerint pontosan ugyanannyian jutnak be idén az egyetemekre, mint tavaly.
(forrás: MTI, OS)