Levakarhatatlan kakaófoltok
Csokorba szedte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) elmúlt hároméves működését jellemző, sokszor, sok helyen megkérdőjelezett, a sajtóban gyakran visszaköszönő "ügyleteit". Nem ez volt az alapvető szándék, az ÁSZ szakértői csupán arra a kérdésre keresték a választ: vajon szakszerűen, szabályszerűen, gazdaságosan, ellenőrizetten és eredményesen használta-e fel a tárca a 2002-2005 között rendelkezésére álló állami pénzeket, és megvalósította-e az ágazati célkitűzéseket. A jelentés megállapításai a nem felé mutatnak. Kevés olyan terület volt, ahol ne kifogásoltak volna valamit a számvevők.
Az annak idején legnagyobb visszhangot kiváltó, kakaóbiztos számítógép néven elhíresült Brunszvik Teréz óvodai számítógépes pályázatot az ÁSZ sem találta rendben. A 300 millió forintos kerettel meghirdetett, nyílt közbeszerzési eljárással megvalósított beszerzést a minisztérium nem kezelte megfelelően - írja a jelentés. Példaként említi, hogy nem volt teljes körű és egyértelmű az ajánlati felhívás műszaki leírása. A tárca nem ellenőrizte, hogy a győztes ár megalapozott volt-e, "így fennáll annak a kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le". Ráadásul a bírálók azt is figyelmen kívül hagyták, hogy az ajánlott eszköz nem minden paraméterében felelt meg a kiírásnak. A vizsgálat szerint a pályázattal elérni kívánt célok csak részben teljesültek, a tervezett 500 gép helyett 269-et sikerült beszerezni a pénzért. Ahogyan az ÁSZ is megjegyzi, a minisztérium annak ellenére is pozitívan értékeli a programot, hogy a megkérdezett óvónők fele "nem", vagy "nem nagyon érzi magát magabiztosnak" a PC használata során.
Nem tartja sikeresnek az ÁSZ a szociális telefon néven ismert kezdeményezést sem. Az eredetileg hárommilliárd forint kerettel indult program során az arra rászorultak havi ezer forintot kaptak volna vezetékestelefon-számlájuk kifizetéséhez az IHM-től. Első évben alig több mint 31 ezer előfizető élt a lehetőséggel, és mindöszszesen 126 millió forintot utalványozott ki a tárca. Az alacsony felhasználás oka az ÁSZ szerint, hogy a támogatás szabályait rögzítő IHM-rendelet féléves késéssel jelent meg, illetve nem sikerült jól felmérni a rászorultak körét. Ráadásul nem is egyértelmű, hogy pontosan kinek jár a támogatás. Mindezek eredményeként a kormány közel 1,4 milliárd forintot elvont és zárolt a keretből.
Az ÁSZ azt is megjegyzi, hogy a minisztérium szakmai feladatai ellátásában a tulajdonosi körébe tartozó társaságok, illetve külső szervezetek is részt vettek, holott a szakmai feladatokat a tárcának magának kellene megoldania. Példának okáért az IHM a pályázatok kezelését a minisztériumi tulajdonú IT Kht.-vel végezteti. Az ÁSZ szerint nem volt hatástanulmánnyal megalapozva e tevékenység államháztartáson kívülre szervezésének indokoltsága, gazdaságossága. Ezenkívül számos szakértőt egyedi megbízási szerződésekkel foglalkoztatott a tárca. Az ÁSZ ugyan megkapta a szerződéseket, de egyes esetekben nem tartotta ellenőrizhetőnek azok megalapozottságát.
Kovács Kálmán minisztert egyébként is önmérsékletre szólította fel az ÁSZ. Mint az a jelentésből kiderül, a tárca vezetője a vizsgált időszakban egyedi döntésekkel a pályázati rendszeren kívül összesen 3,2 milliárd forint támogatásról határozott. Ennek több mint a felét négy cég kapta, illetve mellettük 15 távközlési szolgáltatóval kötött a miniszter keretszerződést. Az ÁSZ szerint hiányos az a kormányrendelet, amely ezeket a jogokat biztosítja a miniszternek, mivel nem szab felső határt a kifizetéseknek, illetve nem minden esetben írja körül pontosan, hanem a tárca vezetőjének belátására bízza, mit is takar a támogatható cél - "szervezeti és intézményi háttér megerősítése". Ha ez nem lenne elég, a szóban forgó támogatásokra vonatkozó adatokat egyenként, kézzel gyűjtötték ki, nem vezetnek róluk ugyanis elkülönített nyilvántartást. Az ÁSZ szerint "elvárható lenne", hogy a miniszteri döntéssel adott támogatások külön is nyomon követhetőek legyenek.
De nem csak itt van baj az átláthatósággal. Nem működik megfelelően a több ezer nyertes pályázathoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer sem. Nem egyértelmű a feladatok és a felelősségek meghatározása. A felügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó ellenőrzési főosztály a létszámkorlát és terven felüli feladatok miatt a munkatervében foglalt ellenőrzések közül csak kettőt hajtott végre. Pénzügyi auditot nem végeztek, az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartás - tartalmi hiányosságok miatt - nem felelt meg az előírásoknak. A több ezer nyertes pályázat ellenőrzési rendszere sem tekinthető elégségesnek a feladatok és a felelősségek egyértelmű meghatározása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságai miatt. Pedig az a kisszámú ellenőrzés, amit elvégeztek, arra hívja fel a figyelmet, hogy jobban nyomon kellene követni a pénzek útját: egy revízió megállapította, hogy 16 ellenőrzött pályázatnál a támogatási összeg felét rendellenesen használták fel. Máskor a bírálóbizottság olyan esetben kezdeményezte az elnyert pénz csökkentését, amikor nemcsak aláírt szerződések voltak, hanem a számlákat is benyújtották a nyertesek.
További problémákra utal az az összefoglaló javaslat is, amelyben a számvevőszék azt indítványozza, hogy a miniszter vizsgálja felül a tulajdonosi körébe tartozó társaságok vezetőinek döntési hatáskörét. A számvevők úgy vélték: a minisztérium tulajdonosi, vagyonkezelési feladatainak ellátása hiányos volt, és ebben csak 2005-ben történt előrelépés. Az alapító okiratok a társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosítottak. Ennek következtében 2004-ben a Millenáris Kht.-nál a Jövő Háza program kapcsán kettős ügyvezetés alakult ki, ami indokolatlan, irracionális vezetői státusok és a személyi juttatások megnövekedéséhez vezettek.
FOTÓ: kovalovszky dániel
