Mindezt Kim Kje Kvan külügyminiszter-helyettes mondta el a nukleáris krízis megoldására hivatott pekingi hatoldalú tárgyalások kedden kezdődött negyedik fordulóján. Hozzátette: a programok leállítása miatti anyagi veszteségekért kompenzációt szeretnének kapni.

Az egyébként zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokról kiszivárgó hírek arra utalnak: senki nem számít arra, hogy ez lesz az utolsó forduló. Minden valószínűség szerint erre egyik delegációnak sincs felhatalmazása arra, hogy véglegesen lezárja a kérdést. Az amerikai tárgyaló, Christopher Hill külügyminiszter-helyettes is csak arról beszélt, hogy jó lenne biztosítani a tárgyalások folyamatosságát. Hill felszólalásáról egyébként olyan hírek jártak, hogy a nukleáris programok befejezésén kívül felvetette a rakétakísérletek és az emberi jogok észak-koreai megsértésének problémáját is. Megismételte, hogy az USA nem kívánja fegyveres úton megoldani a helyzetet. Hill külügyminiszter-helyettes egyébként külön is tárgyalt Kimmel, néhány héten belül már másodszor, s ez mindenképpen új vonása az egész folyamatnak.

Az észak-koreai nukleáris krízisről folyó tárgyalásokon a két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Japán vesz részt. A mostani, negyedik fordulót több mint egyéves szünet után rendezik. Phenjan a 2004. júniusi tárgyalásokról azzal távozott, hogy az egész folyamatnak semmi értelme. Akkor Washington sok tekintetben ultimátumra emlékeztető javaslattal állt elő. E szerint Észak-Korea három hónapon belül semmisítse meg katonai nukleáris kapacitását, s ha ez megtörténik, majd akkor lehet minden egyébről tárgyalni. Azóta Phenjan addig jutott, hogy az idén februárban bejelentette, van atombombája. Az elmúlt időszakban az amerikai retorika lényegesen enyhült, számos esetben közvetlenül is felvette a kapcsolatot a két ország.

Pekingben zárt ajtók mögött tárgyaltak az észak-koreai atomprogram beszüntetésérõl