Az ELTE rektora, Klinghammer István úgy fogalmazott: "Az idei felvételi ponthatárok következtében a középiskolákban az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsgák felé tolódik majd az érdeklődés, mivel ezek pluszpontokat jelentenek". Szerinte nagyon sok szakon meg kell követelni az emelt szintű érettségit és a nyelvtudást, de nem biztos, hogy minden szakon - például a tanítóképző, óvodapedagógia- vagy a testnevelés-rekreáció képzésekben - szükség van erre. A rektor szerint "kétélű dolog" az a vélemény, hogy a tavaly érettségizettek kedvezőbb helyzetben voltak. Közölte, hogy a szülőket meg kell érteni, de mint mondta: a tavaly érettségizetteknek is "kellett szintemelő érettségit tenniük, kellett nyelvvizsgával rendelkezniük".

A Pécsi Tudományegyetemen úgy látják: mindenképp az lenne igazságos, ha a legkeresettebb szakokra jelentkezők kötelezhetők lennének az emelt szintű érettségire. Pécsett a legnépszerűbb szak a pszichológia volt, ahová 45-szörös volt a túljelentkezés. A pécsi egyetemen egyébként cáfolják azt a véleményt, hogy az idén érettségizettek hátrányos helyzetben lettek volna a korábban érettségizettekkel szemben. A közgazdasági karra például az elmúlt években a korábban érettségizettek 10-12 százaléka jutott be, az idén ez az arány mindössze 15 százalékra nőtt, amiből a kar irányítói szerint nem következik, hogy esélyegyenlőtlenség sújtaná az idén érettségizetteket. A jogra bejutók között tavaly 31 százalék volt a korábban érettségizettek aránya, az idén ez 29 százalék.

A Szegedi Tudományegyetemen a sok azonos pontszám miatt több karon nem tudták feltölteni a keretszámokat - mondta tudósítónknak Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes. Kifejtette: egy-egy szak esetében előfordult, hogy a limit egypontos csökkentésével 10-15 helyre újabb 50-60 diákot kellett volna felvenniük, az ő képzésüket viszont nem finanszírozná a költségvetés. Ezért magasabban maradtak a ponthatárok, így viszont nem került be annyi diák, amennyit fel tudtak volna venni. A rektorhelyettes szerint finomítani kell a pontszámítás technikáján, hogy nagyobb legyen az eredmények közt a szóródás, és igazságosabbá váljon a rendszer. Meglátása szerint ennek az egyik módja az emelt szintű érettségi általános megkövetelése lehetne.