Elvonásra alkusznak a miniszterek
Ma tárgyal első olvasatban a jövő évi költségvetésről a kormány - a miniszterek most szembesülhetnek először a jövő évi tárcakeretekkel. Nagy vita várható: jelentős megszorításokra lesz szükség, hogy fedezni lehessen az adóreform jövő évi lépéseit - az áfa felső, 25 százalékos kulcsának 20-ra csökkentését, és az szja 38 százalékos kulcsának 36-ra mérséklését. A kormányfő már korábban bejelentette: 200 milliárdos spórolásra lesz szükség, amelyből 120 milliárd forintot azon pályáztatási keretek elvonása jelent, amelyekről eddig a tárcák saját hatáskörükben dönthettek, és amelyek nem kapcsolódnak uniós programokhoz.
A 2006-ra várható alacsony, 2 százalék alatti infláció és a továbbra is négy százalék alatti növekedés mellett a mozgástér csak annyival bővül, hogy a kötelező gyakorlatokat a kormány végre tudja hajtani. Így lesz fedezet a teljessé váló 13. havi nyugdíj kifizetésére, az ellátások jövő évi emelésére, a gyermektámogatási rendszer átalakításának többletterhére. Ezen kívül azonban - az uniónak küldött vállalás szerint - az államháztartás hiányát a GDP 3,6 százalékáról 2,9 százalékára kell leszorítani, ami mintegy 200 milliárd forintos csökkentést jelent - igaz, ez még talán kijön a növekedés és az infláció hozta többletből. Ám mindehhez csatlakozik az a probléma is, hogy az autópályákat jövőre nem lehet még egyszer a büdzsén kívülre helyezni - márpedig ez idén 150-200 milliárdos bevételt jelentett, amit jövőre valahogy pótolni kellene.
Nagy, de egyszeri bevételt jelent viszont a Budapest Airport privatizációja, amiből 200 milliárd forintot várnak 2006-ban. Igaz, ahhoz, hogy ebből a kiadásokat is fedező költségvetési bevétel legyen, meglehetősen különleges pénzügyi elszámolási technikát kell majd alkalmazni. Információnk szerint azonban a tárcánál azt valószínűsítik: esetleg jövőre is alkalmazni kellene az idei módszert, és különleges tartalékot kellene képezni arra az esetre, ha a bevételek nem a vártnak megfelelően alakulnának. Az adóreform ugyanis bizonytalanná teszi a bevételek tervezését, ráadásul az intézkedés megnyugtathatná a kétkedő elemzőket is. Ebben az esetben azonban a tárcák jövőre is számíthatnak arra, hogy a kialkudott keretükből még azért lecsippentenek az év elején. A tartalék mértéke 2006-ban is elérheti a 100-150 milliárd forintot is.
Mindezeken felül lesz szükség a több mint 200 milliárd forintot kitevő megtakarításra, amit az adócsökkentések hatása indokol. Úgy tudjuk: a mai kormányülésen a miniszterek megkapják azokat a tárcakereteket, amelyekbe bele kellene férniük a költségvetésük elkészítésekor. Az egyeztetések ezek után kezdődnek - meglehetősen feszes menetrendben. A költségvetés tervezetét legkésőbb szeptember 30-án be kell nyújtani, ehhez a kormánynak augusztus végére elvben meg kellene kapnia a pénzügyminisztériumi előterjesztést. Így egy-másfél hónap van az alkura.
Az egyeztetések nehéznek ígérkeznek, meglehetősen nagy viták várhatók, hiszen a tárcáknak az idén megspórolt összegeken felül kell további milliárdokat megtakarítaniuk. A nagy vesztesek közé fontos tárcák tartoznak jövőre - azok, amelyek jelentős lobbierőt képviselnek a kormányon belül. Pénzügyminisztériumi forrásaink szerint a legtöbbet a gazdasági tárcának kell spórolnia: a neki szánt 65 milliárd forintos lefaragási kényszer az idei költségvetésének több mint a 20 százalékát teszi ki. A földművelésügyi tárcánál előírt 60 milliárdos megtakarítás is 20 százalék körüli spórolást jelent. A Belügyminisztérium megússza majd 45 milliárdos keretcsökkentéssel, az oktatási pedig 40 milliárdossal. Az EU-integrációs költségvetést 8 milliárddal kurtítják meg, a környezetvédelmit 10 milliárddal, a kulturálisat 15 milliárd forinttal, míg 7 milliárd forintot veszít jövőre az igazságügyi, négyet pedig a külügyi tárca. Igaz, utóbbi már jelezte: ebből hárommilliárd forintot rá kíván terhelni a Határon Túli Magyarok Hivatalára - többek között ezzel magyarázták lapunknak, hogy a hivatal elnöke, Bálint-Pataki József egészségügyi okokra hivatkozva felmentését kérte a külügyminisztertől.
