Életfogytiglani börtön Van Gogh gyilkosának
Hollandiában az életfogytilglani börtönt - szöges ellentétben például Belgiummal - szó szerint kell érteni. Udo Willem Bentinck amszerdami bíró tegnapi ítélete szerint így minden bizonnyal soha nem kerül már szabadlábra a 27 éves Mohammed Bouyeri, aki két héttel ezelőtt kezdődött perében maga sem tagadta az ellene felhozott vádpontokat. Ezért a holland perrendtartás szerint nem kellett tételesen bizonyítani, hogy november elején előbb megkéselte, majd lőfegyverrel megölte az éppen az utcán bicikliző Theo van Gogh filmrendezőt (a nagy németalföldi festőművész oldalági leszármazottját). Bűnösnek mondták ki abban is, hogy az őt a helyszínen elfogó rendőrök és járókelők életére tört, törvénytelenül birtokolt lőfegyvert és lőszert, valamint megfenyegette Ayaan Hirsi Ali holland liberális képviselőnőt.
Noha Bouyerit már korábban összefüggésbe hozták egy hollandiai iszlám terroristasejttel, a Hofstadgroeppal is (ennek egyes tagjai Pakisztánban járva iszlám háborúban, dzsihádban való részvételre kaptak kiképzést), ezt a vádpontot az ügyész a megalapozott bizonyítékok hiányában végül ejtette. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a vádat - jobban kidolgozva - újra benyújtják, és így a második generációs bevándorló, a már Amszterdamban született Bouyeri bűnlajstroma tovább gyarapszik.
A bíró tegnap ettől függetlenül terroristacselekménynek nevezte Van Gogh meggyilkolását, hangsúlyozva az ügy különös veszélyességét a társadalomra. - A gyilkosság komoly félelmet és bizonytalanságot keltett, ugyanakkor visszatetszést és megvetést váltott ki Hollandiában. Az elkövető teljes mértékben semmibe vette az emberi életet - olvasta fel Bentinck bíró az ítélet indokolását a különlegesen biztosított tárgyalóteremben. A filmrendező tizennégy éves fia - a húsz megjelent rokon és barát egyike - sírva fakadt, amikor a bíró a gyilkosság mozzanatait részletezte. A család már korábban jelezte, hogy az életfogytiglanra szóló ítéletben bízik.
Bouyeri nyugodtan, szemtanúk szerint "felsőbbrendűséget sugárzó tekintettel" hallgatta végig, miért és miként kell bűnhődnie. Két hete már elmondta: nem ismeri el a világi bíróságot, és nem azért ölte meg Van Goghot, mert ő holland, maga pedig marokkói. Világossá tette, hogy vallási meggyőződésből cselekedett, és tettét újra elkövetné, mivel az iszlám törvénye előírja, hogy "lemetsszem a fejét bárkinek, aki sértegeti Allahot és a prófétát".
A 47 éves Theo van Gogh vörös posztó volt a 900 ezres hollandiai muzulmán közösség radikális része szemében. Alávetettség című filmjében például nyíltan taglalta az iszlám társadalmak nőellenes jellegét és a kényszerházasság intézményét. Miután az alkotást a holland televízió is bemutatta, a rendező és Hirsi Ali, a szomáliai származású, iszlám kényszerházasságot is megjárt ötletgazda számos fenyegetést kapott. Ezeket nem vették komolyan. Van Gogh végül Pim Fortuyn jobboldali populista politikus - az iszlám vallás és társadalom nem kevésbé epés kritikusa - sorsára jutott: vele két és fél évvel azelőtt, hasonlóan banális körülmények között végzett gyilkosa, egy radikális állatvédő. (Az elkövető megtalálása előtt a holland média a legrosszabb eshetőségként vázolta, ha esetleg kiderül róla: muzulmán volt. Nem így történt.) Hirsi Alit a rendőrség rejtett lakhelyre menekítette, és ma is szigorúan őrzi.
A Fortuyn-gyilkossághoz hasonlóan Van Gogh megölése is mélyen felkavarta a holland társadalmat, és a pattanásig feszítette a húrt az etnikai közösségek egyébként sem feszültségmentes viszonyában. Bosszúra és ellenbosszúra esküdött bandák számos mecsetet, illetve keresztény templomot támadtak meg, gyújtottak fel országszerte.
Az EU ellenőriztetné a pénzátutalásokat
Az átutalt összeg nagyságától függetlenül rögzíteni kell majd a küldő nevét, címét és bankszámlaszámát. Sőt, az EU-n belülről indított és/vagy oda érkező pénzátutalások esetén ezeket az adatokat ki kell majd adni a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elhárításán dolgozó nyomozó hatóságnak - legalábbis ezt tartalmazza az Európai Bizottság tegnap bejelentett javaslata. A terrorizmusellenes cselekvési terv részét képező indítvány az EU-tagállamok tanácsa elé kerül, és a soros brit elnökség ígéretet tett arra, hogy elsőbbséget biztosít neki a napirend összeállításakor. (Sz. L. L.)
