Katonai raktárak helyett tájházak
Éppen ideje, hogy az ország egyik legszebb része, a vulkanikus eredetű Ság-hegy térsége megszabaduljon az egykori iparterületen évtizedekkel ezelőtt épített, már szükségtelen katonai raktáraktól - mondta Celldömölk szocialista polgármestere, Fehér László. Kifejtette: külön öröm számukra, hogy a celldömölki raktárteleppel kapcsolatos elképzelésük 515 millió forintot ért az Európa-terv regionális fejlesztés operatív programjában. Ennyit kapott ugyanis a helyi önkormányzat arra a pályázatára, amelynek révén meg lehet szüntetni a csaknem 90 ezer négyzetméternyi, ma már nem használatos telephelyet. Szabó Lajos, a térség MSZP-s országgyűlési képviselője hozzátette: az állam ezeket a raktárakat mindenképpen eladta volna.
Megtudtuk: a fejlesztés két ütemben valósul meg. A megnyert pénzből, valamint 34 milliós állami forrásból és 23 milliónyi saját erőből mintegy 200 millióért megvásárolják a csaknem kilenchektáros ingatlant. Majd közbeszerzési pályázatot írnak ki a raktárak lebontására. A maradék pénzből rehabilitálják a területet és elkészítik annak a skanzennek a terveit, ahol az ország és Erdély legjellemzőbb építészeti hagyományait és népszokásait mutatnák be.
A 12 ezer lakosú város vezetőinek régtől dédelgetett terve volt, hogy növelje a kistérség turisztikai vonzerejét, amely eddig három pilléren nyugodott. Az egyik a Ság-hegy adta természeti szépség bemutatása, az ott lévő geológiai és madártani tanösvények. A vonzerőt növeli, hogy a hegy 279 méteres magaslatáról impozáns körpanoráma tárul a balatoni hegyekre, a Somlóra, az Alpok nyúlványaira és Bakonyaljára. A másik: a vulkanikus talajon különleges nedűk teremnek, amelyek századok óta kedveltek a helyiek és vendégeik asztalán, amihez kellő gasztronómiai kínálat is járul. A celldömölki polgármester harmadik sajátosságként azt említi, hogy a kisváros egyúttal jelentős búcsújáró hely is, ahol a centrumban található a XVIII. században épített római katolikus kegytemplom, amit éppen mostanában újítanak fel egyházi, városi és állami forrásokból úgy, hogy út- és térrekonstrukciót is végrehajtanak a környékén.
Zámbó Szabolcs, a helyi Tourinform-iroda vezetője a skanzen tervéről elmondta: céljuk, hogy az ide látogatók megismerkedhessenek a hazai és erdélyi tájegységek hagyományaival, népszokásaival. Ezért a régiók jellegzetes használati tárgyait láttató tájházakat létesítenének, amelyek közösségi helyekkel is kiegészülnek. A tervek szerint itt lesz üdülőfalu, lovarda, állatsimogató, élményvasút, csárda, játszótér, kerékpártárolók, sütő-főzőhelyek, vinotéka, kilátó és szabadtéri színpad is. A skanzen a szakemberek reményei szerint sok tízezer látogatót vonz majd itthonról és külföldről egyaránt. Mint megtudtuk, a hosszabb távon megvalósítható nagyszabású elképzelés pénzügyi feltételeit újabb pályázatokon próbálják majd előteremteni.
